Petes Béla, a település vezetője a VRTV-nek nyilatkozva elmondta, hogy a rendőrségi helyszínelés alapján nem lát sok esélyt arra, hogy megtalálják az elkövetőket, illetve, hogy Magyarittabé, egyszersmind a gúnyhatáron túli magyar közösség visszakapja ezt a történelmi alkotást.
Miért ilyen szimbolikus ez a Kossuth-emlékmű?
Sajnálatos, egyben jellemző is a hazai viszonyokra, illetve az elszakított területeken élő nemzettestvéreinkkel kapcsolatos kormánypolitikára, hogy a Távirati Iroda nem számolt be a Kossuth-szobor kiemelt státuszáról.
A magyar szabadság egyik legemblematikusabb alakjának emlékét őrző mellszobrot már nem először érte támadás, 1918-ban szerb fegyveresek "szíven lőtték", a golyó ütötte nyom pedig mind a mai napon látható volt, hatásosan jelképezve a Szerbiában élő magyarság történelmét. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a magyarittabéi szobor volt minden évben az egyik fő helyszíne az 1848-49-es forradalom és szabadságharc délvidéki megemlékezéseinek.
Kizárt, hogy véletlen
Az MTI anyagából kimaradt az a rendkívül fontos tényező is, hogy nem ez volt az első eset, amikor a magyar kultúra értékeit rongálják meg - nyilván célzottan.
A Délhír emlékeztet: 2013-ban Mátyás király kishegyesi mellszobra, tavaly Adán Bakos Kálmán és Halász József bronz szobrai, míg Szabadkán az 500 kilogrammos Vergődő madár szobor vált a rablók áldozatává. A rablásokban közös pont, hogy egyik esetben sem kerültek elő sem az elkövetők sem a szobrok.
Szinte napra pontosan egy éve annak is, hogy a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központban található Kossuth-mellszobrot is meg próbálták eltulajdonítani, ám akkor nem jártak sikerrel. Bácskossuthfalván 2009-ben festékkel öntötték le a falu központjában álló Kossuth-szobrot.
A tendencia látványos, és csak tovább erősíti ezeket a káros, a magyarságunkat sértő folyamatokat, ha a magyar közélet, a politika nem reagál az ilyen felháborító cselekményekre, illetve ha a közmédia egyszerűen tudomást sem vesz róla, és nem tájékoztatja az anyaország lakosságát.
A magyarittabéi Kossuth-szobor 110 évig állt a bánsági magyar településen.
(fotó: Hevesi Tibor - delhir.info)