Dézsmálgatják a közpénzeket – mégis megússzák a felelősségre vonást

Vannak olyan tényállások a büntető törvénykönyvben, amelyek szépen hangzanak, de az elkövetőket ezek alapján nehéz elkapni.

Staudt Gábor, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, vannak olyan tényállások a büntető törvénykönyvben, amelyek noha szépen hangzanak, de az elkövetőket ezek alapján nehéz elkapni. Ilyen például a hűtlen kezelés, hanyag kezelés, amely szerinte nincs jól megfogalmazva, az ilyen ügyek gyakran már az ügyészség előtt elbuknak.

A jobbikos politikus kifejtette, hogy másfél év alatt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 66 kezdeményezésében utasították el a nyomozást vagy nem emeltek vádat, s ennek csaknem fele hűtlen kezelés, 48 milliárd forint értékben. Vagy politikai okból akadnak el ezek az ügyek, vagy a törvények alapján nem lehet bíróság elé vinni - értékelt Staudt Gábor, aki szerint a legfőbb ügyész egyik válasza is alátámasztotta, hogy nehéz eljárni.

Az egyik fő problémaként hivatkozott arra, hogy nem elég a vagyonkezelői kötelezettség megszegésének bizonyítása, a szándékos károkozást is bizonyítani kell. A Jobbik szerint a sarokpont ott van, hogy a közpénzek eltűntek-e, és aki ezért vezetőként felelt, annak lehetett-e ráhatása - hangoztatta, hozzátéve, meg kell gátolni, hogy állami cégvezetők óvodásként viselkedjenek és úgy tegyenek, mintha nem tudnák, mit írnak alá.

Amíg néhány ember nem indul el a börtöncella felé, addig az ígéretek pusztába kiáltott szavak lesznek - fogalmazott.