Interjút adott a Partizánnak Didier Reynders, aki a jogállamisági jelentésről szóló vita miatt érkezett Magyarországra. Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa a Pegasus-ügyről is beszélt.
Mint kiderült,
A biztos szerint a legfontosabb kérdés az, hogy helytelenül használta-e azt a kormány.
Didier Reynders az interjú előtt Varga Judittal találkozott, akivel a jogállamisági kérdéseket vitatta meg. A magyar igazságügyi miniszterrel való találkozása alatt nem kapott személy szerint Vargától hivatalos megerősítést a szoftver használatáról, főleg nem annak helytelenségéről.
A biztos a probléma gyökerét abban látja, hogy a szoftver milyen módon került használatba: ennek vizsgálatát mindenekelőtt az illetékes magyar hatóság feladatkörének tartja.
A biztos elmondása szerint a magyar hatóságok augusztus 5-én kezdtek nyomozásba. Úgy véli, fontos lenne, hogy lehetőleg olyan elemeket tárjanak fel az üggyel kapcsolatban, amelyek a többi tagállam számára is segítséget nyújthatnak az esetleges jövőbeni vizsgálatoknál.
Mint mondta,
a nyomozásról vannak információik, de még nincsenek olyan szinten, hogy pontos képet adjanak.
Felszólította a magyar adatvédelmi hatóságot, végezze el a munkáját. Ha az ügy feltárása sikeres, akkor a többi uniós állam hatósága is kénytelen lépni, és segítségül hívhatják a már működő módszereket.
Frissítés
Kósa elszólása, ellenzéki reakciók és a kémszoftvert kifejlesztő cég kilátásba helyezett szankciói - a Pegasus-ügy előzményeiről röviden
Mint megírtuk, miután múlt csütörtökön meghallgatta a Honvédelmi és Rendészeti bizottság a Pegasus-ügy kapcsán Pintér Sándor belügyminisztert és Hajdu Jánost, a TEK-főigazgatóját, a fideszes Kósa Lajos a Honvédelmi és Rendészeti bizottság elnökeként elismerte, hogy a Belügyminisztérium beszerezte a Pegasus nevű kémszoftvert, amiben ugyanakkor nem lát kivetnivalót.
Kósa Lajos beismerte, hogy a Belügyminisztérium volt a Pegasus kémszoftver beszerzője
Miután csütörtökön meghallgatta a Honvédelmi és Rendészeti bizottság a Pegasus-ügy kapcsán Pintér Sándor belügyminisztert és Hajdu Jánost, a TEK-főigazgatóját, Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke újságíróknak elismerte, hogy a Belügyminisztérium beszerezett az izraeli kémszoftverből, de ebben nem lát kivetnivalót - írja az
Ez azért figyelemreméltó, mert eddig az Orbán-kormány miniszteri egyetlen alkalommal sem fogalmaztak egyértelműen azzal kapcsolatban, hogy hazánk beszerzett volna ilyen eszközt, azt meg főleg elképzelhetetlennek tartották, hogy magyar állampolgárok (újságírók, politikusok, üzletemberek) ellen azt bevetették volna.
Stummer János, a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke szerint Kósa Lajos ezzel minősített információt hozott nyilvánosságra, ezzel pedig a Büntető Törvénykönyv 256. paragrafus (1) bekezdés alapján minősített adattal való visszaélést követett el, amely a jogszabály szerint 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
A történet itt azonban nem állt meg: a 24.hu megkereste a Pegasust kifejlesztő izraeli NSO Groupot, mit szólnak a magyarországi fejleményekhez, lesz-e bármilyen következménye annak, hogy a magyar kormány civilek megfigyelésére is használta a szoftvert. A cég röviden reagált, amiben viszont felhívta a figyelmet arra, a vállalatnak megvannak a megfelelő szankciós eszközei, beleértve a szerződés felbontását is.
Már az izraeliek is szankciókról beszélnek a fecsegő Kósa Lajos miatt
Kósa Lajos nem egyszer okozott már gondot a kormányzatnak, de most úgy tűnik, sikerült neki egy nemzetközi titkosszolgálati balhét is okoznia. Ahogy arról az Alfahír is beszámolt, a fideszes országgyűlési képviselő, mint Honvédelmi és Rendészeti bizottság elnöke, elismerte, hogy a Belügyminisztérium beszerezte a Pegasus nevű kémszoftvert.
Nemrég egyébként kiderült, lemondott a Pegasust gyártó cég igazgatója.
Kósa és a feketelista már túl sok volt: lemondott a Pegasust gyártó cég igazgatója
Nemcsak hazánkban okoz kínos pillanatokat a Pegasus kémszoftver-botrány, hanem a cég központjában, Izraelben is veszítik el emiatt a munkahelyüket. A Reuters információi szerint lemondott a Pegasus kémszoftvert gyártó NSO Group megbízott vezérigazgatója. Isaac Benbenisti döntését azzal indokolta, hogy a botrány kirobbanása óta, illetve a miután november elején a cég az Egyesült Államokban feketelistára került, leküzdhetetlen jogi és gazdasági akadályokba ütközött.