Az orosz-ukrán háború közel két éve alatt 152 milliárd dollár (124 milliárd euró; avagy 55 ezermilliárd forint) közvetlen anyagi kár keletkezett az Oroszország által megtámadott országban az ukrán kormány, a Világbank és az ENSZ csütörtökön publikált közös jelentése szerint.

A kárösszeg egészének 37 százalékát lakóingatlanok, 22 százalékát a közlekedési infrastruktúra és eszközök, 10 százalékát kereskedelmi és ipari létesítmények teszik ki, míg a mezőgazdaság és az energiaellátás egyaránt 7-7 százaléknyi részét alkotják.

A 2023. december 31-i állás szerint

az újjáépítés és a helyreállítás költségei az elkövetkező tíz évre legalább 486 milliárd dollárra (mintegy 453 milliárd euró; azaz 176 ezermilliárd forint) becsülhetők, ez pedig a bruttó hazai termék 2,8-szorosának felel meg.

Ez a 10 éves költségbecslés a tavaly márciusi 411 milliárd dollárról emelkedett 486 milliárd dollárra.

A lista élén a lakhatási igények állnak 80 milliárd dollárral, azaz 17 százalékkal, ezt követi a közlekedési igények 74 milliárd dollárral, azaz 15 százalékkal, majd a kereskedelem és ipar 67,5 milliárd dollárral, vagyis 14 százalékkal.

Az MTI szerint a mostani jelentéshez az ukrajnai háború 2022. februári kezdete és 2023. decembere között eltelt időszakot vették figyelembe.

A háború során mintegy 8400 kilométernyi autópálya, autóút és egyéb országos közút, több mint 200 vasútállomás és 150 vasúti híd sérült meg. A jelentés szerint 2023 decemberében 5,9 millió ukrajnai menekültet regisztráltak Európában, belső menekült pedig a 2023 októberi adatok alapján 3,7 millió volt Ukrajnában.

Több mint 20 ország vállalta Ukrajna aknamentesítését

Eközben Arvydas Anusauskas litván nemzetvédelmi miniszter szerda este Vilniusban bejelntette:

egy több mint 20 országból álló szövetség, Izlanddal és Litvániával az élén vállalta Ukrajna aknamentesítését, csaknem két évvel az orosz-ukrán háború kitörése után.

Az egyetértési megállapodást Brüsszelben még a NATO-Ukrajna Tanács ülésének végén írták alá.

"Megtettük a szükséges első lépést az előttünk álló fontos munka irányába" - fogalmazott a miniszter, aki hangsúlyozta,

"ha az aknamentesítés képzési szempontjai jelenleg kielégítők is, a felszerelés iránti igény kritikus."

Litvánia személyszállításra alkalmas páncélozott járműveket és 1,2 millió dollárt ajánlott fel Ukrajna aknamentesítésére a háború kezdete óta Kijevnek nyújtott és jövőben nyújtandó egyéb támogatásokon túl - tette hozzá Anusauskas, aki Ukrajna katonai képességeinek megújítása, valamint az ország NATO-csatlakozásának mielőbbi elősegítése érdekében a segélyek kiterjesztését sürgette a NATO-tagállamok részéről.

"Képesek vagyunk rá, és fenn kell tartanunk a NATO politikai és gyakorlati segítségét, mert ezzel járulunk hozzá Ukrajna győzelméhez ebben a háborúban. Hasonlóképpen egyetértésre kell jutnunk a további lépésekről Ukrajna NATO-tagságának kérdésében. Sőt, amint lehet, tanulnunk kell az ukrajnai háborúból és folytatnunk kell a szövetség és a fegyveres erők megerősítését"

- zárta beszédét Anusauskas.

Kijev nem mellékesen mintegy 400 millió dollárra becsüli Ukrajna teljes aknamentesítésének költségeit.

(Címlapkép: A kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Szelidove egyik lakóházának romos épülete, amelyet orosz rakétatalálat ért 2024. február 14-én. MTI/EPA/Ukrán országos rendőrség)