„Ne legyünk álszentek: az a vállalkozó, aki jelentős megrendelést kapott, eddig is megoldotta, hogy a dolgozói elvégezzék a munkát, legfeljebb eddig csak zsebbe, feketén mentek ilyenkor a pluszmunkáért járó juttatások”
- fogalmazott Domokos.
Az ÁSZ-elnök szerint „most mindenki számára tisztább helyzet keletkezik”, a megoldás rugalmasabbá teheti a cégeket, és „jó a munkavállalóknak is, hiszen közös megegyezésen alapuló szerződés szerint, legálisan történik a túlmunkavégzés bérének, majd a túlóráért járó juttatásoknak a kifizetése”.
Azt is hozzátette:
„ez a megoldás a mai kihívásokra jó eszköz, amely a munkaerőhiány idején sikeresen alkalmazható, hiszen ilyen környezetben igenis van súlya annak, hogy a dolgozó vállalja-e a pluszmunkát. Ha néhány év múlva változik a gazdasági, munkaerőpiaci helyzet, akkor a parlamentnek – ahogy most is – joga, lehetősége és kötelessége is lesz, hogy rugalmasan módosítson a munkaerőpiaci szabályokon – én tényleg az aktív államban hiszek”
- jelentette ki.
Az ÁSZ-elnök az interjúban a korrupció magyarázatának egy új definíciójával is előállt, amikor a beruházások költségeinek növekedéséről azt mondta, a megvalósításoknál „megugrottak” a költségek akár 60-70 százalékkal is, „és emiatt a közvélekedés általában rögtön korrupciót kiáltott”. Domokos kijelentette:
„Tudomásul kell venni azt a közgazdasági alaptételt, hogy az ár nem a költségektől függ, hanem a kereslet-kínálat alapján a szerződő felek közötti viszony határozza meg. Ha egy adott piacon rengeteg beruházás fut párhuzamosan, a kapacitások le vannak kötve, akkor az új fejlesztésekhez csak úgy találhatunk kivitelezőt, ha az beleszámolja az árba, hogy más beruházásokról le kell vonulnia, s azért ott kötbért, kártérítést kell fizetnie. A gondot az okozta, hogy az állam gyakorlatilag saját magának drágította meg így a beruházásokat, hiszen az építőcégek az egyik állami beruházást hagyták ott egy másikért.”
(Fotó: Béli Balázs/Alfahír)