Az új amerikai elnök az ázsiai óriással való kapcsolatot is újraértékelte hivatalba lépése után, ebből adódott számos súrlódás. A fő problémát az okozta, hogy Trump fogadta a megválasztásához gratuláló tajvani elnök telefonhívását, ugyanis az Egyesült Államok 1979 óta gyakorlatilag semmilyen kapcsolatot nem tart fenn Tajvannal, hanem elfogadva az „egy Kína” elvet, az ország szakadár tartományának tartja a területet. Pekinget pedig vérig sértette azzal, hogy decemberben kijelentette, nem feltétlenül ragaszkodik a korábban elfogadott tartományi elvhez.
Később az elnök szokásához híven Twitteren szólt be Kínának, mire egy hivatalos pekingi lap tudatlannak és naivnak nevezte őt.
Ezután kezdődött a fordulat, hogy ez minek köszönhető egyelőre kérdéses. A gazdasági érdekek felismerése, vagy Terry Branstad bekerülése a Trump-adminisztrációba nagykövetként, hozhatott változást. A volt iowai kormányzó Kína elismert szakértője, és állítólag személyesen ismeri Hszi Csin-Ping – jelenlegi elnököt.
Trump január elején már az Alibaba – internetes kereskedelemmel foglalkozó kínai óriáscég vezérigazgatójával tárgyalt amerikai munkahelyek létrehozásáról.
A következő lépés teljesen egyértelmű gesztus volt. A republikánus elnök levelet írt Hszi Csin-pingnek arról, hogy fejleszteni kell a kétoldalú kapcsolatokat.
Mindenezek betetőzéseként csütörtök este beszéltek telefonon is, adta hírül a Fehér Ház – annak ellenére, hogy Peking óvakodott tőle, mert Trump csapongó stílusa miatt könnyen odáig fajulhatott volna a kommunikáció, mint az ausztrál, vagy a mexikói elnökkel – amiből kisebb diplomáciai botrány lett.
A beszélgetés során Trump állítólag mégis elismerte az „egy Kína” elvet, tehát Tajvant Kína részének tartja, nem pedig független államnak. Szóba került egy esetleges találkozó is, de arról egyelőre nincs információ, hogy Washington protekcionista vámpolitikája – ami negatív az ázsiai ország külkereskedelmére nézve – milyen hatást gyakorol a kétoldalú kapcsolatokra.