Ember Zoltánt, az Iránytű Intézet ügyvezetőjét kérdeztük az amerikai elnökválasztásról.
2016-ban a kutatások szerint Hillary Clinton volt az esélyesebb, de Donald Trump nyert. Mire számíthatunk most?
A kutatások alapján inkább Joe Biden felé billen a mérleg, Donald Trump, ha több csatatérállamot is megnyer, még akkor sem biztos, hogy újra elnök lesz. A rozsdaövezetben négy éve jól teljesített, elhozta Wisconsint, Michigant és Pennsylvaniát is, de most Wisconsinban és Michiganben akkora előnyt mérnek Bidennek, hogy ha még a mérések négy évvel ezelőtti tévedését beleszámítjuk, akkor is a demokrata jelölt nyerheti ezeket az államokat. Wisconsin és Michigan szinte parallel szerkezetű és választástörténetű, nagy valószínűséggel ugyanaz a jelölt viszi mindkettőt, és Pennsylvania is hasonló, némileg más történeti karakterrel. Ha mindhármat hozza Biden, akkor Trump már csak erősen valószínűtlen forgatókönyvek bekövetkezése esetén nyerhet.
Hogyan változhat a képviselőház és a szenátus összetétele?
A képviselőházban vélhetően tarolnak a demokraták, a kutatások alapján szinte biztos, hogy megmarad a többségük. A szenátus billeg, ott 35 helyről döntenek, ha Biden győz, akkor a republikánusok bukhatják a többséget, de ez fordítva is igaz, ha Trump az elnök, kevésbé valószínű, hogy több demokrata szenátort választanak.
Hogyan néznek ki az amerikai választók elsődleges döntési szempontjai?
Az első elnökjelölti vita után, ami gyakorlatilag szóváltásba torkollt és egy sörözőben is megtarthatták volna, volt egy tanulságos utca embere riport. Egy színesbőrű hölgyet kérdeztek, aki elmondta, hogy látta a vitát, de nem derült ki, hogy a két jelölt neki mit ajánl. Sok választó szavaz a pénztárcája alapján, a gazdaság a koronavírusig jól teljesített. Olyanok is lehetnek, akik az elmúlt négy év haszonélvezői voltak és kitartanak Trump mellett, de olyanok is, akik például a rozsdaövezetben négy éve még rá szavaztak, viszont a válságban elveszítették az állásukat, ezért most máshogy döntenek. Biden folyamatosan erőltette a koronavírus félrekezelésének és az utána érkező válságnak a kérdéseit, ezek fontos témái lettek a választásnak.
A koronavírusig jól teljesített a gazdaság, ha nincs járvány, akkor könnyű Trump-győzelem jöhetne?
Jó eséllyel Trump nyert volna, de még nyáron is, amikor némi lélegzetvételhez jutott az Egyesült Államok, újra ezt gondolhattuk, viszont a második hullám miatt ismét megváltozott a hangulat, és megérkeztek az utcai zavargásokkal a világnézeti kérdések is, ezek mind-mind vihettek el szavazókat Trumptól.
Többen attól tartanak, hogy a választások után elhúzódó jogi vita és utcai zavargások lehetnek, valós veszélyek ezek?
Az egyik amerikai think tank több szimulációjának is az lett a vége, hogy a választás után zavargások törtek ki. Trump hónapok óta arról beszélt, hogy a levélszavazatokkal csalnak a demokraták, ha pedig veszít, az emiatt lesz. Úgy tűnik, hogy a Trump-stáb arra játszik, ha nem ők a befutók, akkor minél tovább húzzák a levélszavazatok számlálását és alkotmányos bonyodalmakba kerüljön az ország. Még az állami posta vezetőjét is lecserélték, utána selejtezték a levélfeldolgozó gépek tizedét, és több mint 90 millió levélszavazat lesz. Az Egyesült Államokban nincs olyan világosan és gördülékenyen szabályozva a hatalomátadás mikéntje, a forgatókönyvek száma a végtelent közelíti, és a zavarosban halászás adott esetben nemcsak Trumpék, hanem külföldi hatalmak érdeke is lehet, hogy mélyítsék az amerikai politikai válságot. Ez pedig még megosztottabbá teheti a társadalmat, aminek következtében vér folyhat az utcákon.
Meg tudjuk határozni Magyarország érdekeit az elnökválasztáson?
Magyarország érdeke egy stabil, kiszámítható külpolitikát folytató Egyesült Államok, amely Európában nem ellenfelet lát, hanem olyan játékost, akivel nagyjából közös nyelvet beszélve együtt tud működni. Ezt Trump az elmúlt négy évben nem tudta biztosítani, feszültséget generált a NATO-ban a finanszírozás kérdésével, és a néhány európai országgal szemben meglévő amerikai kereskedelmi deficitből is konfliktust csinált. A magyar kormánynak személyes szinten jó viszonya van a Trump-adminisztrációval, Orbánéknak az elnök maradása az érdekük, de az ország érdekei ennél árnyaltabbak. Elsősorban nem is az számít, hogy demokrata vagy republikánus elnök van, ennél fontosabb, hogy kiszámítható partner legyen és szövetségest lásson Európában.
A két jelölt külpolitikájáról itt írtunk részletesen:
Mi lesz a világgal, ha Trump nyer? És ha Biden?
November 3-án elnököt választ az Egyesült Államok, a Külügyi és a Külgazdasági Intézet összehasonlító elemzésének segítségével bemutatjuk Donald Trump és Joe Biden külpolitikáját. A Trump-adminisztráció önmeghatározása szerint értékelvű realista külpolitikát folytat, meghatározónak tartják a nemzetállamok közötti hatalmi versengést, ezért a konfliktusok és érdekellentétek a nemzetközi rendszer természetes részét képezik.
Elnököt választ az Egyesült Államok: Donald Trump vagy Joe Biden? - élő
Az elnökválasztáson a hivatalban lévő republikánus elnök, a 74 éves Donald Trump és demokrata párti kihívója, a 77 éves Joe Biden között döntenek a választók. Emellett szövetségi képviselőket, szenátorokat, több tagállamban a helyi törvényhozás tagjait, kormányzót is választanak. Szintén több tagállamban népszavazást is tartanak.