Az elnök kitartott véleménye mellett, miszerint az amerikai média negatív képet rajzolt a július 16-án tartott orosz-amerikai csúcstalálkozóról.
„Amikor a negatív híreket hallják az álhíreket közlő médiától a Putyin elnökkel tartott találkozómról és arról, hogy mindent feladtam, emlékezzenek rá, semmit nem adtam fel, csupán mindkét ország javáról beszélgettünk”
- írta mikroblog-bejegyzésében az elnök. Majd hozzátette:
„és nagyon jól ki is jöttünk egymással, ami jó dolog, csak nem a korrupt média számára”.
When you hear the Fake News talking negatively about my meeting with President Putin, and all that I gave up, remember, I gave up NOTHING, we merely talked about future benefits for both countries. Also, we got along very well, which is a good thing, except for the Corrupt Media!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2018. július 23.
Trumpnak nekiesett az amerikai sajtó és közvélemény múlt héten a helsinki csúcs miatt, amelyen a plenáris tárgyalás mellett négyszemközti megbeszélést folytatott az orosz elnökkel.
A találkozón csupán a két elnök és tolmácsaik voltak jelen. A Fehér Ház nem hozott nyilvánosságra konkrét részleteket az elhangzottakról. Emiatt néhány demokrata párti politikus még azt is felvetette, hogy a kongresszus elé kellene idézni a tolmácsot, hogy beszámoljon az elhangzottakról. Ugyanakkor az amerikai sajtó orosz forrásokra hivatkozva arról írt: Oroszország azt állítja, hogy a négyszemközti megbeszélésen több megállapodás is született.
„Trump ismét Oroszország oldalára állt" - Rárontott az elnökre az amerikai sajtó
Jól zajlott a világ talán két legfontosabb emberének találkozójaEgyaránt pozitív mérleget vont Helsinkiben hétfőn tartott csúcstalálkozójukról Vlagyimir Putyin orosz államfő és Donald Trump amerikai elnök. Vlagyimir Putyin szerint nem sikerült ugyan minden problémát megoldani, de - mint fogalmazott - a kezdeti lépést megtették. Donald Trump "termékeny és konstruktív párbeszédről" beszélt.
Trump többféleképpen reagált
A Trump elleni támadások magát az elnököt is némileg ellentmondásos kijelentésekre sarkallták. Múlt héten csütörtökön a CNBC amerikai televíziónak Trump azt mondta: ha nem sikerül javítani az amerikai-orosz viszonyon, akkor ő lesz Putyin „legádázabb ellensége”. Ugyanakkor egy csütörtöki Twitter-bejegyzésében azt írt: türelmetlenül várja az újabb találkozót az orosz elnökkel, akinek meghívását Washingtonba már kezdeményezte is. Erre azonban az amerikai politikai elit reakcióiból ítélve aligha lehet egyhamar számítani.A The Wall Street Journal című lap vasárnap este internetes oldalán közzétett elemzésében a csúcstalálkozó két valószínű témájáról, a szíriai helyzetről és Irán megítéléséről írva idézte Joseph Votel tábornokot, az Egyesült Államok Középső Parancsnokságának vezetőjét és Dan Coatst, az amerikai hírszerző szerveket összefogó csúcsszervezet, az Országos Hírszerzési Igazgatóság vezetőjét. Mindketten szkeptikus véleményt fogalmaztak meg.
„Figyeltem, hogy Oroszország néhány ügyben mit tett, hát, nem nagyon nyugtat meg”
- mondta amerikai újságíróknak Votel tábornok a szíriai rendezés ügyében kötött esetleges megállapodásról. Dan Coats pedig egy Coloradóban rendezett biztonságpolitikai fórumon Iránról szólva leszögezte: az amerikai hírszerzés arra a következtetésre jutott, hogy
„Oroszországnak valószínűleg nincs meg az akarata vagy a képessége, hogy kiegyensúlyozza Irán döntéseit és befolyását”.
Putyin „bizonyos washingtoni erőkről” beszélt
Az orosz nagykövetek moszkvai értekezletén mondott múlt heti beszédében Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy értékelte első találkozóját Donald Trumppal, hogy az „hasznos megállapodásokat eredményezett”. Ugyanakkor hozzátette, meglátják majd, hogyan alakul a helyzet a továbbiakban, mert szerint „bizonyos erők az Egyesült Államokban azon fáradoznak, hogy gyengítsék és helytelenítsék a helsinki találkozó eredményeit”.
Donald Trump hétfőn két további Twitter-bejegyzésben a Robert Mueller vezette vizsgálóbizottságot kárhoztatta, valamint - a The Washington Post vasárnapi cikkére reagálva - azt állította, hogy az Észak-Koreával folytatott tárgyalások hoztak eredményt, mert - mint írta - „Észak-Korea kilenc hónapja egyetlen rakétát sem lőtt fel és nukleáris kísérletet sem hajtott végre”.