A libanoniakat megdöbbentette, hogy a maronita keresztényeknek fenntartott egyik parlamenti képviselői helyet betöltő Szulejman Franzsijét éppen az a szunnita politikus, Szaad Haríri volt kormányfő javasolta a pozícióra, aki az országra gyakorolt szíriai befolyás ellen szerveződő szövetséget, a Március 14. nevű koalíciót vezeti. A körvonalazódó egyezség szerint a miniszterelnöki posztot Haríri kapná meg. Bár Libanont súlyosan érinti a szíriai háború - elég a menekültek nagy számára, a szíriai határvidéken rendszeressé váló támadásokra vagy az Aszadhoz való viszonyulásból eredő politikai megosztottságra gondolni -, az országot eddig megkímélte a lakosság fellázadása. Mindez azonban nem kisebbíti annak a ténynek a súlyosságát, hogy az országnak 18 hónapja nincs államfője, és a Tammam Szalám miniszterelnök vezette egységkormány szinte működésképtelen. Ha ezúttal sem sikerül politikai áttörést elérni, akkor elemzők szerint a politikai rendezésre még kisebb lesz az esély, vagyis továbbra is egy olyan kormány marad hatalmon, amely miatt Bejrút utcáin hónapok óta halomban áll a szemét, a hadsereg tagjai pedig nem kapnak fizetést.
"Azok, akik pozitívan látják ezt az alkut, azzal érvelnek, hogy Franzsije elnöksége egyrészről megerősítené az (Irán támogatását élvező Hezbollah libanoni síita szervezet által uralt) Március 8-a nevű szövetséget és így a Hezbollahot, a másik oldalon pedig az, hogy Haríri miniszterelnökként jelen lenne az (elnöki) palotában, a másik tábornak (a Március 14-nek) kedvezne"
- mondta Nabíl Boumonszef politikai kommentátor. Franzsije már gyerekként kapcsolatba került az Aszad családdal, nagyapja, a néhai elnök, Szulejman Franzsije ugyanis elvitte őt Damaszkuszba, barátja, a néhai szíriai államfő, Háfez el-Aszad - Bassár el-Aszad apja - otthonába.