Korábban a lakástakarék-pénztárak kinyírása idején foglalkoztunk az úgynevezett kivételes eljárással, és EBBEN A CIKKBEN megmutattuk azt is, hogyan lehet 32 óra 15 perc alatt egy fideszes képviselő önálló indítványából törvény. A KGST-bank és a vagyonkezelő alapítványok árnyékában viszont megint nagyot ment a törvénygyár.
És légyen törvény!
Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes március 3-án (vasárnap) 19:36-kor benyújtotta "A 2020. évi Dubaji Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához, továbbá egyes nemzetközi nagyeseményekhez kapcsolódó rendelkezésekről" címmel a kormány törvényjavaslatát, amit március 5-én (kedd) 13:36-kor meg is szavazott a Tisztelt Ház.
Ez perce pontosan: 42 óra.
És mindezt úgy, hogy voltak bizottsági és plenáris viták, és még módosítót is nyújtottak be hozzá.
Ugyanakkor az a kisebbik gond, hogy semmibe vették a népképviseletet, a törvényjavaslat tartalmával - vagy épp annak hiányával - sokkal nagyobb a baj.
A T/4998-as számú indítványt a 2020-as Dubaji Világkiállítás, a 2019-es World Urban Games játékok, valamint a 2022. évi magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság sikeres megrendezése érdekében nyújtotta be Semjén Zsolt, és a fideszes magyarázat szerint a bürokratikus akadályokat kívánják eltávolítani az említett projektek elől.
A 16(!) paragrafusból álló javaslat elsősorban a megvalósítás sebességén gyorsítana.
Mutatjuk, hogyan:
- 3. §: A Beruházással, a rendezvények lebonyolításával és szervezésével, valamint a Projekttel összefüggésben lebonyolítandó közbeszerzési eljárások tekintetében az ajánlatkérő minden esetben jogosult a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására (ilyenkor az ajánlatkérő 3 ajánlattevőt köteles meghívni, és a legolcsóbb ajánlatot elfogadni).
- 5. § (1): A Projekttel összefüggésben lebonyolítandó közbeszerzési eljárások megindításához, az azzal összefüggő szerződések megkötéséhez és azok módosításához a közbeszerzésekért felelős miniszter engedélye nem szükséges, és azok szabályosságát a közbeszerzésekért felelős miniszter nem ellenőrzi.
- (2): A Projekttel összefüggésben lebonyolítandó közbeszerzési eljárások során a közbeszerzési hirdetménnyel kapcsolatos ügyintézési határidő egy munkanap.
A másik kormányzati narratíva szerint az idő szűkössége miatt kell kiemelten fontossá tenni ezeket a beruházásokat.
A valóság ezzel szemben az, hogy:
- a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetsége (GAISF) csak hétfőn (tehát a javaslat benyújtása után egy nappal) jelentette be, hogy Budapest Los Angelest megelőzve nyerte el az először kiírt játékok megrendezését szeptember 13. és 15. között. A World Urban Games-re egyébként korábban a kormányzat 3 milliárd forintot ígért;
- a magyar-szlovák kézilabda Eb rendezési jogát 2018 júniusában nyerte el hazánk. A tervek szerint 4 helyszínen szükségesek beruházások, Budapesten, Szegeden, Tatabányán és Veszprémben (a fővárosira még visszatérünk);
- még több gondolkodási ideje volt a kormányzatnak a Dubaji Világkiállítással kapcsolatban, ugyanis már 2014-ben ismert volt a helyszín, és az időpont (2020. október 20. és 2021. április 10.). Az pedig különösen vicces, hogy 2017-ben a magyar részvétel tervezésére már 700 milliót elkülönítettek, ami valószínűleg minden eredmény nélkül ment el, azt is csak a kormánysajtóból tudhatjuk, hogy Makovecz-stílusú lesz a magyar pavilon.
A törvényjavaslat végül mind a három projektet a Rogán Antalhoz és Orbán Ráhelhez köthető Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) felügyelete alá helyezi.
De kié lesz az a titokzatos sportcsarnok?
A Fidesz nem először veti be, hogy nagy médianyilvánosságra számító törvények mögé bújtatja el a kis mutyikat. Most például, amikor az orosz bank megjelenése, és az alapítványi vagyon kisöprése viszi a témát, keveseknek szúrt szemet, hogy hétfőn 14:18-kor a parlament kormánypárti többsége megszavazta a kivételességi eljárást (miután délelőtt a Gazdasági bizottság már tárgyalt a szövegről), az meg főleg nem tűnt fel senkinek, hogy még aznap este, 19:56-kor érkezett egy módosító-javaslat is; a Törvényalkotási bizottság (TaB) fideszes elnöke, Hende Csaba a TaB esti ülése előtt ugyanis hirtelen rájött, hogy egy nagyon fontos részlet hiányzik a javaslatból.
"A Beruházás keretében a 2022. évi magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság mérkőzéseinek budapesti helyszínéül szolgáló, a Kormány által rendeletben kijelölt ingatlanokon felépítendő új multifunkciós csarnok beruházást olyan módon szükséges előkészíteni és megvalósítani, hogy az új multifunkciós csarnok egy fővárosi sportegyesület vagyonkezelésébe kerüljön".
Jól értik, a Fidesz-KDNP egy (ellenzéki) országgyűlési képviselők elől eltitkolt helyen, ismeretlen mennyiségű közpénzből megépülő sportcsarnokhoz kér támogatást, amit aztán átadnak egy meg nem nevezett fővárosi sportegyesületnek.
Egyébként az egész törvényjavaslat egy biankó csekk. Egyetlen pénzügyi terv, vagy konkrétum nem szerepel a tervezetben. Senki nem tudja, mennyi lehet a végső összeg, amivel az MTÜ megterheli a magyar költségvetést - a miniszter úgysem szólhat a szabálytalanságok miatt.
Ezt egyébként a plenáris vitában fel is rótták az ellenzéki képviselők (kitalálhatják, mekkora sikerrel):
Pedig mindennel megpróbálkoztak. Az LMP-s Keresztes László Lóránt például leszögezte, az ellenzéknek nem azzal van problémája, hogy Magyarország részt vesz a sportesemények előkészítésében vagy képviselteti magát a világkiállításon, hanem azt kifogásolja, hogy bár bőven lett volna ideje a kormánynak felkészülni ezekre az eseményekre, most olyan eljárásokat alkalmaz, ami növeli a költségeket, a korrupciós kockázatot és csökkenti az átláthatóságot.
Meglepő ugyan, de érkezett a kritikákra kormánypárti válasz, még ha nem is érdemben. Nacsa Lőrinc (KDNP) védte a mundér becsületét, aki például olyan "érveket" hozott fel, hogy az ellenzék megint olyan terveket támad, ami a nemzeti büszkeség és nemzeti összetartozás érzését erősíti. De kitért az új, multifunkcionális csarnokra is. Mint mondta, annak tervezését és a közbeszerzési eljárást már nyáron el kell kezdeni. Majd jött a bomba, Nacsa Lőrinc szerint a sportcsarnok helyszíne jelenleg ugyanis azért nem nyilvános, mert az államnak meg kell vennie azt a titokzatos területet, és ha annak hollétére fény derülne,
"akkor az eladó, vagy bizonyos körök emiatt felsrófolhatják az árat",
és az állam nem tudna egy normális alkut kötni a tulajdonosokkal. A kereszténydemokrata politikus szerint viszont a piaci ár kialakítása nemzeti érdek.
(Azért azt képzeljük el, ahogy az állam képviselője titokban/álruhában egyeztet olyan ingatlanfejlesztővel, akinek a tulajdonában potenciálisan alkalmas terület van).
Persze, ekkora volumenű titkok nincsenek Budapesten. A DK-s Hajdu László már a vezérszónoki felszólalásában leleplezte a rejtélyt, a Népliget területén lesz az új sportcsarnok, majd ezután a jobbikos Szilágyi György szegezte a kérdést a kormányoldalhoz,
miért kell titkolni, hogy a Ferencvárosé lesz a sportcsarnok (ismeretes, az FTC-t a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor vezeti).
A jobbikos képviselő egyébként a milánói kiállítás magyar csődjén keresztül másfajta megvilágításba helyezte a 14 hónap múlva esedékes dubaji rendezvényt is. A 2015-ös esemény előtt hasonló kapkodást tapasztalhattunk, amit az akkori kormánybiztos, Szőcs Géza több helyen is kritizált. Kínos, de akkor is az időszűkével magyarázta a Fidesz-KDNP-kormány, hogy nincs már lehetőség tervpályázat lefolytatására, valamint hogy bonyolult a szabályozási környezet, a jogszabályok hosszadalmas és összetett eljárásokat írnak elő a közpénzek felhasználására. Jellemző, hogy Sárkány Sándor, a milánói pavilon tervezője 2017-ben így emlékezett vissza az ott bemutatott sámándobunkra: "Drágán épült gagyi, ami nem jó másra, mint a milliárdos lopás legalizálására".
Szilágyi György öt pontban foglalta össze a Dubaji Világkiállítással kapcsolatos jobbikos álláspontot:
- A korábbi hasonló tapasztalatok ellenére a kormány nem rendelt megfelelő felelőst a 2020-as világkiállításon való magyar részvétel előkészítéséhez.
- A korábbiakhoz hasonlóan az idő rövidségére és a különös sürgősségre hivatkozva cselekszik a kormány, nagy sebbel-lobbal, de sajnos ész és értelem nélkül.
- A korábbiakhoz hasonlóan 5 év volt a felkészülésre, de most sem élt ezzel a magyar kormány, az apparátus tétlenkedése okozta az időszűkét, ami semmiképpen nem minősíthető valami elháríthatatlan külső oknak.
- A korábbiakhoz hasonlóan a pavilon szakmai koncepciója nem széles szakmai konszenzuson alapul, hanem önkényes döntés lesz.
- A korábbiakhoz hasonlóan az elköltött forrásokat csak utólag, részlegesen, esetleg évekkel később fogjuk csak látni, ha látni fogjuk egyáltalán.
Nemsokkal később azonban Semjén Zsolt által jegyzett javaslatból törvény lett.