Ha Önnek is van potom 600 milliója, hamarosan egy alapítványon keresztül rejtheti el

Ma kora délután szavazott a Parlament a KGST-bank néven ismert Nemzetközi Beruházási Bank székhelyének Budapestre helyezéséről és az oligarchaalapítványokról szóló törvényjavaslatról is. Az alapvető élelmiszerek áfacsökkentéséről szóló jobbikos indítvány viszont nem ugrotta meg a Orbánék ingerküszöbét.

Kormányzati nem az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra való csökkentésére

A Fidesz-KDNP nem árult zsákba macskát itt se, és ahogy már korábban, ismét nemet mondott a Jobbik törvényjavaslatáról, amelyet az alapvető élelmiszerek áfaterhének csökkentése érdekében nyújtott be a legnagyobb ellenzéki párt. A kormánypártiak korábban azzal érveltek, hogy ez 140-150 milliárd forint kiesést okozna - csak hogy érzékeljük, csak tavaly több mint 200 milliárd forinttal gazdagodott Mészáros Lőrinc (és köre). Z. Kárpát Dániel, a törvényjavaslat egyik jegyzője a tegnapi parlamenti vitán mindenesetre jelezte,

nemcsak nemzetgazdasági, hanem humánus érdek is az alapvető élelmiszerek teljes körének áfacsökkentése.

Végül 55 igen (köztük Becsó Károly és Tiba István fideszes képviselők), 1 tartózkodás (Ritter Imre, a Fidesszel szavazó nemzetiségi képviselő) és

118 Fidesz-KDNP nem mellett a parlament nem vette tárgysorozatba a szegények adójának mérséklését.

Kövér László meghosszabbított ujjai

Kedden arról is tanúbizonyságot tett a kormánypárti többség, hogy nyilvános ítéletvégrehajtásban is jók. Ugyanis nyolc ellenzéki képviselő esetében az Országgyűlésnek kellett megszavaznia azokat a büntetéseket, amelyeket Kövér László a rabszolgatörvény elfogadása körüli obstrukció miatt rótt ki rájuk (összesen 38 ellenzéki képviselőt büntettek meg, közülük a jobbikos Jakab Péter járt az egyik legrosszabbul, a trónfosztása miatt több mint 1,2 millió forintot kell fizetnie. Ide tartozik, hogy a szintén megbüntetett jobbikos Rig Lajos arra kérte a kormányzatot és a Házat, hogy az elvont tiszteletdíjakat jótékony célokra fordítsák - de nem járt sikerrel).

A képviselők büntetéséről egyenként kellett szavazni - ünnepelt is a demokrácia.

  • Varju László (DK) 504.900 forint,
  • Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) 504.900 forint,
  • Harangozó Tamás 504.900 forint,
  • Kunhalmi Ágnes (MSZP) 445.500 forint,
  • Szabó Sándor(MSZP) 504.900 forint,
  • Tóth Bertalan (MSZP) 594.000 forint,
  • Szabó Szabolcs (független) 1.069.200 forint,
  • Székely Sándor (független) 891.000 forint

büntetését a parlament fenntartotta a kormánypárti szavazatokkal, a teljes ellenzék ellenében.

Jöhetnek az oligarchaalapítványok

124 igen, 54 nem és 4 tartózkodás mellett a Parlament megszavazta az oligarchaalapítványokról szóló törvényjavaslatot. A fideszes kezdeményezés lényege, hogy a 600 millió forintnál nagyobb vagyonokat egy úgynevezett vagyonkezelő alapítvány kezelheti az alapító vagy (ha ő lemond alapítói jogáról) a kuratórium kénye-kedve szerint. Igennel szavaztak a kormánypárti frakciók, valamint Ritter Imre nemzetiségi képviselő, az ellenzéki frakciók nem támogatták az indítványt. Nem ellenezte viszont az oligarchaalapítványokat a Toroczkai László és Novák Előd nevével fémjelzett Mi Hazánk: képviselőik (Apáti István, Dúró Dóra, Fülöp Erik és Volner János) tartózkodtak a végszavazásnál.

A törvényjavaslathoz a Törvényalkotási Bizottság összegző módosító javaslatot is benyújtott. Ebben szerepel például a közérdekű célra alapított vagyonkezelő alapítvány céljai közé betoldott „kutatási” kitétel, mely tényleges lehetőséget ad arra, hogy az MTA 500 milliárdos vagyonát is ilyen alapítvány irányítása alá rendeljék.

A most elfogadott törvény lehetőséget ad arra, hogy a kormányzat gyakorlatilag rendeleti úton, egy kinevezett kuratórium útján irányítsa az olyan, most még költségvetési szervként működő intézmények gazdálkodását, mint például a Magyar Tudományos Akadémiáét vagy az állami egyetemekét. Ugyancsak megnyílik az út az előtt, hogy a felhalmozódott családi gigavagyonok egy ilyen alapítvány révén elkerüljék az adófizetést, vagy épp egy offshore adóparadicsomban elrejtsék őket a nyilvánosság elől.

„Putyin bankja”

Ugyancsak elfogadta a Parlament, hogy a KGST-bankként emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank Budapestre helyezze át székhelyét. Az indítványt 122 igen és 56 nem szavazattal fogadták el. A kormánypártok képviselői közül egyedül Rétvári Bence szavazott az indítvány ellen. Az ellenzéki és független képviselők egységesen a nem gombot nyomták meg, Ritter Imre nemzetiségi képviselő támogatta a törvényjavaslatot.

A banknak egyébként legnagyobb, de nem többségi tulajdonosa az Oroszországi Föderáció, kormánypárti képviselők viszont előszeretettel hivatkoznak arra, hogy a részvények többségét olyan államok birtokolják, melyek tagjai az Európai Uniónak.