Már több cikkben is foglalkoztunk a lakástakarékok (ltp) kinyírásának társadalmi és piaci hatásaival, azonban a döntés körülményeiről talán kevesebb szó esett. A fideszes Bánki Erik javaslatának benyújtása és annak zárószavazása között ugyanis mindössze 32 óra 15 perc telt el. (A kapkodásra, valamint a szakmai egyeztetés teljes hiányára utal továbbá, hogy alternatíva nélkül fogadták el az ltp-k leépítését, de ez egy másik kérdés).
Kivételesen
Erre a rendeleti kormányzásra emlékeztető törvénykezésre azután van lehetőség, hogy a kormánypárti többség
2014. február 13-án módosította a házszabályt, és létrehozták a kivételes eljárás intézményét.
Ennek elrendelésére félévente legfeljebb négy alkalommal kerülhet sor, és csak az Alaptörvény, valamint a költségvetésről szóló törvény megváltoztatása céljából nem vethető be ez a csodafegyver.
De hogyan is működik?
Tegyük fel, hogy Ön egy fideszes országgyűlési képviselő (esetünkben: Bánki Erik). Van egy jó ötlete (esetünkben: a lakástakarékpénztárak felszámolása), vagy esetleg valaki (esetünkben: még nem tudjuk, ki) súgott Önnek valamit. Akárhogy is, de a javaslatát nagyon gyorsan szeretné törvényként látni a Magyar Közlönyben, Áder János köztársasági elnök aláírásával. Ehhez Önnek nem kell mást tennie, csak benyújtania egy kivételességi javaslatot.
Ahhoz, hogy ezt az első akadályt leküzdje, szüksége van az országgyűlési képviselők egyötödének támogatására. Ez azért nem sok, hiszen a parlamenti patkó kétharmadában az Ön barátai ülnek - az állami támogatás megszüntetésének kivételes tárgyalását 45 kormánypárti politikus írta alá (KATTINTSON IDE a névsorért).
Maradva a konkrét esetnél. Az ltp-ket kinyíró T/2600-as számú önálló törvénymódosítást ellenzéki képviselők először hétfőn, 11:02-kor látták, az Országgyűlés Gazdasági bizottságában, a napirend kiegészítéseként. A következő jeles időpont 11:03, ekkor a testület kormánypárti többsége az első felolvasás után tárgysorozatba vette az irományt.
A parlament 14:29-kor vette napi rendjére, hogy aztán azt másnap már meg is tárgyalja és (vélhetően) el is fogadja a törvényhozás
(a házszabály értelmében erről a Ház vita nélkül döntött, így bár az országban kora délutánra kitört a pánik, a lakásra és/vagy annak felújítására vágyók megrohamozták a pénzintézeteket, a javaslathoz még egyetlen egy politikus sem tudott hozzászólni).
Az első vitára 17:45-kor került sor, a kivételes eljárás értelmében a Törvényalkotási Bizottság (TaB) értékelhette a szöveget. A TaB rendszerint kodifikációs, és nem politikai vitát folytat le, így például a kivételes eljárásra vonatkozó kérdéseket sem lehetett feltenni, de azért már elhangozhattak kritikák a javaslattal kapcsolatban (a vitáról ITT OLVASHAT).
Így jött el aztán a keddi nap (hétfőn még úgy volt, hogy 9-kor kezdődik a plenáris ülés, de ez módosult, és 8 lett belőle), és első napirendi pontként következhetett egy 3,5 órás vita, amely során például a kereszténydemokraták egy percet sem beszéltek, és amelynek az elején Bánki Erik megállapította, hogy ez egy előremutató ötlet, a végén pedig, hogy az ellenzékiek a bankok oldalára álltak (a vitáról ITT OLVASHAT). Majd 12:34-kor a kormánypárti többség elfogadta a lakástakarékpénztárak kinyírását.
Döbbenetes módon Áder János még aznap alá is írta a törvénymódosítást,
így meg is jelenhetett a Magyar Közlönyben, ami talán még Bánki Erik legszebb álmaiban sem szerepelt.
TOP5
De nem ez volt az első eset (és valószínűleg nem is az utolsó), amikor a Fidesz gyorsabb akart lenni a magyar demokráciánál: volt amikor a saját zsebére játszott, máskor társadalmi ügyekben kerülte meg a parlamentet.
Forintosítás (T/2055) - 18 nap
A devizahitelek forintosítása továbbra is sok vitára ad okot. Kritikusai szerint ugyanis felvételkori árfolyamon kellett volna azt bevezetni. Lehet, jobb lett volna több időt hagyni annak átgondolására? A kivételességi javaslatot 2014. november 17-én nyújtották be, Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott törvényt november 25-én fogadta el a Ház, Áder János december 5-én írta azt alá, aznap ki is hirdették.
Vasárnapi boltzár (T/10171) - 4 nap
Rogán Antal propagandaminiszter és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sem sokat bíbelődött bármilyen (társadalmi, parlamenti) vitával. 2016. április 11-én szavaztak a kivételességi eljárásról, másnap már el is fogadták a vasárnapi boltzárra vonatkozó javaslatot. Áder János azért itt egy kicsit türelmesebb volt, csak április 15-én írta azt alá, de aznap hivatalos is lett.
Matolcsy 5 millió forintos fizetése (T/9380) - 66 nap
Meglepődnének, ha azt mondanánk, hogy ez az ötlet is Bánki Erikhez kötődik? Pedig, ez az igazság. A fideszes politikus a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt módosította úgy, hogy annak vezetője, Matolcsy György fizetése havi 5 millió forintra emelkedjen. 2016. február 29-én kezdték meg a kivételes eljárást, március 1-jén szavaztak róla. Itt azért volt egy kis közjáték, az államfő az alkotmánybírósághoz küldte a javaslatot, de végül Áder János május 4-én aláírta, másnap hivatalos lett. Gratulálunk, György!
Lex Tiborcz (T/7918) - 11 nap
Ennek a visszamenőleges(!!!) hatályú törvényjavaslatnak (Varga Mihály az előterjesztő) az volt a lényege, hogy ne legyen kizáró ok a közbeszerzési eljárásokon való induláson, ha valaki a miniszterelnök rokona (igaz, csak abban az esetben, ha nem egy fedél alatt laknak). Tiborcz István érdekében is siettek a fideszesek: 2015. november 30-án elfogadták a kivételességi eljárást, december 1-jén megszavazták azt. Áder János december 10-én ragadott tollat, de csak 11-én jelent meg a szöveg a Magyar Közlönyben. Így segített be a magyar törvénykezés Orbán Ráhel 12 milliós órájába. Ehhez is gratulálunk!
CEU (T/17819) - 9 nap
A kivételességi eljárást nemcsak az oligarchák meggazdagodására, hanem szimbolikus ügyekben is felhasználták. A CEU megszüntetésére(?) irányuló törvénymódosításról - amelyet maga Orbán Viktor nyújtott be - 2017. október 16-án döntött úgy a parlament, hogy azt kivételes körülmények között kell tárgyalni. Másnap el is fogadták azt, Áder János október 25-én írta alá, ami még aznap meg is jelent a Magyar Közlönyben. Igaz, a „Soros egyetem” azóta is működik.
(Címlap- és borítókép: Béli Balázs - Alfahír)