Zavaros? Igen.
A történet 2001-ben indult, mikor Dunakeszi Város képviselő-testülete 10 millió forintos alaptőkével megalapította a Dunakeszi Úthálózatáért Közalapítványt, abból a célból, hogy az alapítvány által a lakosságtól beszedett összeget a város útjainak lebetonozására fordítja.
Erre azért volt szükség, mert az akkori adószabályok lehetővé tették, hogy méltányossági kérelem alapján a közalapítványok az általános forgalmi adó összegét visszaigényeljék. Így 2002-2007 között önkormányzati támogatással, illetve a lakossági befizetésekkel 163 utca épült meg.
Pest megye jobbikos képviselője, Varga Zoltán Péter - aki maga is Dunakeszi lakos - még kora ősszel kíváncsi volt a Közalapítvány korábbi tevékenységére, ekkor derült ki, hogy a mintegy 1,7 milliárd forint közpénzből gazdálkodó szervezetről gyakorlatilag semmit nem tudni.
A képviselő az önkormányzathoz fordult annak érdekében, hogy képet kapjon az alapítvány tevékenységéről. Ekkor jött a váratlan fordulat:
A város által alapított Közalapítványról - bár az önkormányzat címére van bejegyezve - ott nem tudnak semmit, a városi honlapon pedig a közalapítvány adatai némiképp hiányosan, pénzügyei pedig semmilyen formában nem elérhetők.
A képviselő ekkor közérdekű adatigényléssel fordult mind az önkormányzathoz, mind pedig az alapítványhoz, ám előbbitől először egy "címzett ismeretlen" válaszlevél érkezett, majd pár nappal később kiderült: bár a közalapítványt valóban az önkormányzat alapította, valóban a Hivatal címére van bejegyezve, ám a tevékenységét nem ott végzi. A képviselő arra a kérdésére, hogy akkor mégis hol, az a válasz érkezett, hogy
nem tudják.
Ez már csak azért is érdekes, mert később kiderült, a Közalapítvány kuratóriumának elnöke Kovács László volt képviselő, őt megelőzően pedig Erdész Zoltán jelenlegi fideszes alpolgármester volt. Ez a fránya feledékenység már azért is furcsa, mert a képviselő szerint egy 2010-es számlamásolat is bizonyítja, amikor milliókat kell kifizetni a város vagyonából az átláthatatlan gazdálkodású közalapítványnak, akkor azért jobb a memória és közel sem ilyen feledékenyek az illetékesek. A közalapítványt nemrégiben az N1TV stábja is kereste, s bár nem szokták hamar feladni a kutakodást a kollégák, sikerrel ők sem jártak.
A képviselő arra volt kíváncsi az önkormányzattól, hogy kik voltak az alapítvány felügyelőbizottsági tagjai, a kuratóriumi tagok, hol van az alapító okirat. Magától az alapítványtól a konkrét pénzügyi elszámolást akarta látni.
Arra a kérdésünkre, hogy érkezett-e válasz a két adatigénylésre, a képviselő nemmel felelt. Jelenleg mindkettő vonatkozásában közérdekű adatok kiadása iránt per van folyamatban - mondta portálunknak. Elszámolást senki nem látott, sőt, az alapítvány a bíróság felé beszámolótételi kötelezettségének sem tett eleget a bíróság közhiteles nyilvántartása szerint. Ma már minden beszámoló feltöltésre kerül a civil szervezetek esetében, a Dunakeszi Úthálózatáért Közalapítvány vonatkozásában a bírósági honlapon semmilyen beszámoló nem található meg - mondta.
Lenni vagy nem lenni?
Ez itt a kérdés Dunakeszin is. Vita van ugyanis arról is, hogy egyáltalán létezik-e még az alapítvány, vagy sem. Az önkormányzat az általa közel havi egymillió forintból fenntartott portálon megjelentetett állásfoglalása szerint az közalapítvány nem is működik, érdemi tevékenységet nem végez, státusza felfüggesztett. Varga szerint ennek ugyanakkor ellentmond, hogy a bírósági nyilvántartás szerint az jogilag létezik, így törvényi kötelezettségek vonatkoznak rá. Ami tény: a Közalapítvány adószámát idén októberben valóban felfüggesztették, ennek oka valószínűleg az, hogy idővel feltűnhetett a hivatalos szerveknek is, hogy elmaradt a beszámolók leadása - mondta.
Az önkormányzat szerint az ellenzék valótlanságokkal, csúsztatásokkal vezeti félre a lakosságot. Az előbb említett cikkben csatolták is bizonyítékként az elvégzett munkát:
Mint látható, ez a valódi elszámolásnak azért nehezen nevezhető lista (a teljes listát képgalériánkba tekintheti meg) valóban 163 utca felújítását tartalmazza (ilyen jellegű "elszámolást" korábban már láttunk, csak azt egy minisztérium követte el). Varga szerint nem is az a kérdés, hogy történt-e teljesítés vagy sem, hiszen a városban valóban elkészültek a fent nevezett utcák. A kérdés az, hogy csaknem kétmilliárd forint közpénzzel miért nem számol el az önkormányzat, illetve az általa alapított Közalapítvány.
A történet itt nem ér véget, mivel Varga Hegedűs Lorántné országgyűlési képviselővel közösen az adatigényléshez kötődő polgári pereken túl büntetőfeljelentést is tett a hatóságnál: a képviselő november 25-én kapott értesítést arról, hogy az Ügyészség maga is elrendelte a nyomozást az ügyben.
Hátha jobban fognak emlékezni az alapítványra ezek után.