Dúró Dóra: az emberek a migráció minden formájára nemet mondtak

A Jobbik országgyűlési képviselője a Mandinernek adott interjút. Szerinte a letelepedési kötvények is a migráció egyik formájának tekinthetőek.

Dúró Dóra leszögezte: a népszavazás kérdése a migrációról szólt, nem Brüsszelről, ezért politikai és morális kötelesség a jogalkotás afelé a 3,3 millió ember felé, aki nemmel szavazott. A Jobbik szerint ugyanakkor a letelepedési kötvények is a migráció egyik formájának tekinthetőek, „márpedig az emberek a népszavazáson a migráció minden formájára nemet mondtak”. Kérdésre az országgyűlési képviselő hozzátette: a letelepedési kötvény vásárlásával ideérkezők is biztonsági kockázatot jelenthetnek.

„Az iszlám az emberiség utolsó reménye” - emlékeztetett a Mandiner Vona Gábor egy három évvel ezelőtti törökországi kijelentésére. Ezzel kapcsolatban Dúró Dóra elmondta: szerinte a Jobbik elnöke egyértelműen a valláshoz való hozzáállással kapcsolatban fogalmazta meg ezt a gondolatot.

„Nem konkrétan az iszlámról szólt tehát, hanem arról, hogy az iszlám országaiban a vallás sokkal inkább jelen van a hétköznapokban, mint a nyugati civilizáció ateistává vált országaiban”

- mondta Dúró a Madinernek. A jobbikos képviselő szerint Vona Gábor a vallás és az emberek mindennapjainak kapcsolatáról beszélt. Megjegyezte: a magyar közélet is sokkal jobb lenne, ha erősebben lennének jelen benne a kereszténység alapértékei.”

A Budapest Pride kapcsán Dúró Dóra kifejtette: nem szerencsés, ha bármilyen rendezvény azzal a céllal születik, hogy mások vallási meggyőződését sértse.

„Magyarország létrejötte óta keresztény ország, úgyhogy a keresztény értékek védelme jogos elvárás az emberek részéről az állammal szemben”

- jelentette ki a képviselő.

Azt azonban leszögezte: amikor a Pride-ról beszél a Jobbik, akkor nem a homoszexuális emberekről beszél; hanem egy rendezvényről, „amelyen a homoszexualitást reklámozzák, garázdaságot és közerkölcssértést követnek el és a kereszténységet gyalázzák”.

A Mandiner interjújában arról is szó esett, hogy egyre több a Fideszből kiábrándult, illetve baloldali értelmiségi keresi meg a Jobbikot.

„Értelmiségi körök, beszélgetések mindig voltak a jobboldalon, ezekben pedig felütötte a fejét néhány gondolat, amely nyitottá tette a beszélgetőket a Jobbik felé. Sokan csalódtak a Fideszben egyrészt a tűrhetetlen korrupció miatt, másrészt a jobboldali értelmiség jó része a kulturális életben jóval nagyobb változást remélt annál, amilyet a Fidesz kétharmaddal a háta mögött megvalósított”

- vélekedett Dúró Dóra.

Szegedi Csanádról, akinek ügyében az európai csalás elleni hivatal mellett már a magyar vádhatóság is nyomoz, elmondta: nem származása, hanem egy korrupciógyanús hangfelvétel miatt szólították fel mandátumának visszaadására, de erre nem volt hajlandó és inkább kilépett a Jobbikból.

Dúró Dóra szerint nem lesz és nincs is szükség 2018-ban egy Jobbik-MSZP megállapodásra, mert sok csalódott fideszes van, „akik ezt a korrupt rendszert nem szeretnék fenntartani”.

„Annyit, hogy a szocialistákkal bármilyen ügyben egyezkedjünk, összefogjunk, még a Fidesz leváltása sem ér. Egyébként pedig nem is szükséges. Vagy mi váltjuk le a Fideszt, vagy senki. A baloldal annyira meg van roggyanva, olyan hiteltelen, hogy nem nagyon érdemes törődni vele”

- jelentette ki a jobbikos képviselő.

Dúró Dóra elutasította azt a fideszes konteót, hogy Simicska Lajos állna a Jobbik mögött, illetve cáfolta, hogy a Valódi Nemzeti Konzultációt adatgyűjtésre használnák.

„Tényleg nem az adatgyűjtés a célunk! Ha az lenne, kiállnánk az utcára, és kérnénk az adatokat. A levelünk olyan, hogy aki akarja, megadja, aki nem akarja, nem”

- mondta Dúró, aki arról is beszámolt, hogy pár nap alatt ötvenezer kitöltött kérdőív érkezett vissza.

„Ez hatalmas szám, először el sem akartam hinni. Azt mindenesetre máris mutatja, hogy nagyon sokaknak elegük van abból, hogy nincs érdemi kormányzás a legfontosabb ügyekben”

- fogalmazott a jobbikos képviselő.

Dúró Dóra kifejtette: a konzultációval az a céljuk, hogy kormányra kerülve olyan program alapján dolgozhassanak, amely az emberek meglátásain alapul.