Ezekben a pillanatokban is zajlik Genfben egy nemzetközi sajtótájékoztató, ahol a Greenpeace Hollandia a szolgáltatáskereskedelmi egyezményről (TiSA) mutat be titkos dokumentumokat. A helyszínválasztás nem véletlen, ugyanis a svájci város ad otthont a TiSA-tárgyalások huszadik fordulójának.
Hogy eddig alig, vagy egyáltalán nem hallott erről az egyezményről, annak ugyanaz az oka, hogy most is civilek és a nem a nemzetállamok vezetői tiltakoznak a megállapodás ellen. Pedig a tárgyalásokban 50 állam vesz részt, azaz méreteiben ez az egyezmény nagyobb, mint az EU-USA (TTIP) és az EU-Kanada (CETA) szerződések; 1,8 milliárd ember életfeltételeiről, mindennapjairól tárgyalnak már huszadik alkalommal, zárt ajtók mögött, rejtőzködve.
A TiSA még a CETA és a TTIP megállapodásoknál is átláthatatlanabb, a tárgyalások a nyilvánosság elől teljes mértékben elzárva zajlanak. A tárgyaló felek rendszeres találkozásait különböző genfi követségeken tartják. Bár egyes felek nyilvánosságra hoztak bizonyos részleteket a tárgyalásokkal kapcsolatban, erre az érintett országokat semmilyen megkötés nem kényszeríti.
Elképesztő, de a titkot oly gondosan őrzik, hogy vannak olyan részletek, amelyeket csak öt évvel a szerződés életbe lépést követően(!) hozhatnak nyilvánosságra.
A civilek figyelmeztetnek, a tervezett TiSA-egyezmény a kiszivárogtatott dokumentumok alapján számos területen komoly aggodalmat vet fel:
- A megállapodás egyes záradékai értelmében ha egy ország egyszer liberalizálja a kulcsfontosságú szolgáltatásait, mint az energia- és ivóvízellátást, illetve az oktatást, azok visszavonhatatlanul, véglegesen profitorientáltak maradnának. A kormányok így jóval nehezebben tudnák kontrollálni a vállalati szektor tevékenységét, mert az egyezmény nem tenné lehetővé a szabályozások szigorítását.
- A TiSA a vállalati szereplőknek beleszólást adna az új szabályok kidolgozásába, valamint jogot arra, hogy meggátolhassák az érdekeikkel ellentétes új szabályok elfogadását. Ez korlátozná a lakosság és az általuk demokratikusan választott kormányok szabályozási és felügyeleti erejét.
- A TiSA nagyban megnehezítené a párizsi klímamegállapodás betartását, mert növelné a fosszilis energiahordozók kereskedelmi forgalmát. Az egyezmény nem tenne különbséget a károsabb és a kevésbé káros fosszilis energiahordozók között. Így lehetetlenné válna a legkárosabb fosszilis energiaforrások, mint például a kátrányhomokból nyert kőolaj vagy a palagáz kivezetése.
Leaks
Emlékezetes, hogy azt is gyakorlatilag a Greenpeace holland irodájának köszönhetjük, hogy politikailag a TTIP Európában szinte teljesen vállalhatatlanná vált (talán csak az Orbán-kormány és az Európai Bizottság az egyetlen, amely továbbra is nyíltan kiáll az amerikai féllel való tárgyalások folytatása mellett); az akkori kiszivárogtatás után több nyugati állam is kihátrált az egyezmény mögül.A környezetvédelmi szervezet aktivistái a sajtótájékoztató ideje alatt az Egyesült Államok genfi képviselete előtt demonstrálnak, óriási szemgolyókkal és „Ne tékozoljátok el a bolygónkat” feliratú transzparensekkel tiltakoznak a megállapodástervezet ellen. Egy átlátszó fülkét is felállítanak, ahová bárki bemehet és elolvashatja a kiszivárgott dokumentumok szövegét.
Tömöri Balázs a szervezet hazai kampányfelelőse az Alfahírnek leszögezte:
"ez az egyezmény az óriás multinacionális cégek érdeke, nem pedig az embereké, és ellentétben áll a nemzeti szuverenitással is".
Mint mondta, a keddi nappal egy összehangolt médiakampány veszi kezdetét. A nyilvánosságra hozott dokumentumokat eljuttatják a sajtóhoz és a kormányokhoz (így a magyarhoz is) annak érdekében, hogy ne lehessen tovább titokban folytatni a tárgyalásokat - ismertette a terveket Tömöri.
Hangsúlyozta, hogy a szerződés már olyan előrehaladott állapotban van, hogy információik szerint már az idén ratifikálnák azt a felek (elvileg vegyes egyezményként a nemzetállamok parlamentjeinek is rá kellene bólintania a tervezetre).
A Greenpeace a TiSA-tárgyalások befagyasztását követeli.
A szervezet álláspontja szerint a Párizsban elfogadott 1,5 °C-os hőmérséklet-emelkedést a TiSA és bármely más kereskedelmi egyezmény valamennyi a jövőben elfogadott változatába be kell foglalni, amelyek ma tárgyalás alatt állnak, vagy elfogadásra várnak.
A jövőbeni kereskedelmi megállapodásokról a nyilvánosság bevonásával kell tárgyalni; maguknak a megállapodásoknak legalább annyira nyitottnak és átláthatónak kell lenniük, mint amennyire a piacokat szeretnék a segítségükkel megnyitni.
„Hiszünk abban, hogy a tárgyalások által világszerte érintett több százmillió állampolgárnak beleszólási joga van az életüket érintő megállapodásokba"
- fűzte hozzá Tömöri Balázs.