Bár sajnálatos módon ma már jóval kisebb arányban foglalkoznak háztáji gazdálkodással, még mindig jelentős azoknak a száma, akik a húslevesbe valót, inkább részben mint teljesen, de otthoni alapanyagokból készítik el. Mind nekik, mind a nagyüzemi gazdálkodóknak fontos tanulság lehet, hogy bizony nem kell permetlében áztatni a növényeket ahhoz, hogy nyár végén, ősszel értelme is legyen az elvégzett munkának.
[fb_pages_codes:econation]
Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője, a képzés egyik előadója előadásában világossá tette: az ökogazdálkodás egyrészt nem igényel bonyolult képzést, másrészt bizony olcsó is, lévén nem használ drága vegyszereket ahhoz, hogy a haszonnövény egészséges legyen, a tábla pedig gyommentes.
Fésülés, vetésforgó, tápanyag-utánpótlás
Ami a kiskertben a sarabolás, kapálás, az a nagyüzemben a gyomfésű. Nem kell ugyanis drága, egészségre káros, vizeinket szennyező gyomirtó szerekkel telepumpálnunk a földjeinket, ha van rá egyéb megoldás.
A gyomfésű, nevéből fakadóan szabályosan átfésüli a területet, s miközben a nagy magú kultúrnövényekben kárt nem okoz, rugós szárú fogóival, körkörös mozgással átmozgatja a földet - talajtól függően - 1-2 centiméter mélységben, amellyel az ekkor még rendkívül sérülékeny cérnavastagságú gyomokat 80-90 százalékos hatékonysággal pusztítja el. Ezt a műveletet a kultúrnövény kikelése után is meg lehet ismételni, a későbbiekben pedig a gyom már nem képes elnyomni növényünket.
Ács Sándornét figyelik a görögszállási gazdálkodók
Sokszor azért is gyomosodik fel újra a tábla, mert a védekezés nem fedi le az egész területet, ezért mindenképpen törekedni kell a minél tökéletesebb terítésre.
Természetesen a jó öreg kapát sem lehet teljesen helyettesíteni. Számos olyan növény van - szója, hibrid kukorica, csemegekukorica - ahol bizony a sorokat kapálni kell. Ezekbe csak akkor szabad belevágni, ha tudunk áldozni az élőmunkára - mondta Ács Sándorné.
Mi tudatosan választottunk olyan kultúrákat, amelyek sok embernek adnak legalább alkalmi munkát
- utalt arra, hogy a kishantosi gazdaság számos helybélinek biztosított megélhetést, szemben a nagybirtokrendszerrel.
Ügyes vetésforgóval számos kártevőt távol tarthatunk a növényeinktől. Megvalósításához beruházás, vagy kézi munka nem szükséges, csak ügyesen kell szervezni hozzá. Használatával jelentős terménynövekedést is elérhetünk, hiánya azonban kiesést és betegségeket okozhat.
Bolye Ferenc (b.), Kishantos alapítója a terepen mutatta be a gyomfésű működését
Alapelv, hogy ugyanazon kórokozó vagy kártevő gazdanövényei se időben, se térben ne kerüljenek közel egymáshoz. Az időbeli izoláció elve szerint ugyanaz a növény csak akkor kerülhet bele ugyanabba a földbe, ha a kórokozói, kárvetői már kipusztultak, vagyis elvesztették életképességüket. Ez általában 4-6 évet is jelent (ez nyilván kiskertekben nehezebben megvalósítható, mint egy nagygazdaságban). Emellett létezik térbeli izoláció is: eszerint az ugyanazon kárvetővel "rendelkező" kultúrnövényeket egyazon évben térben is érdemes elválasztani, s kerülni kell a monokultúrás termesztést (elég, ha műholdképek segítségével összehasonlítjuk az osztrák mezőgazdaságot a magyaréval, s rájöhetünk, mekkora problémát is jelent ez hazánkban). A gyomnövények elleni védekezésben figyelembe kell venni, hogy egyes kultúrnövények hatásuk szerint lehetnek gyomirtók, gyomnevelők és gyomosítók egyaránt.
Ács Sándorné külön fel is hívta a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás ellen is nagy segítséget nyújt a diverzifikálás. A túl sok, vagy túl kevés csapadék, vagy épp a hideg ellen, ez mind nagy segítséget nyújthat.
Útrakész a gyomfésű
Egy működő rendszer az egészségünk védelmében
Egészségesebb, erősebb és persze több termést eredményező növényeket kapunk jól megválasztott, biológiai trágyázással is: ilyenek a szerves trágyafajták (állati, zöld), pillangósok a vetésforgókban, ásványi anyagok, baktériumkészítmények.
Tévhit, hogy az ökogazdálkodásban nem lehet "vegyszerrel" dolgozni, csak éppen ezek mind biológiai alapú, természetes alapanyagokból készült termékek. Ilyen például a Novodor, amelyet az abszolút tájidegen burgonyabogár ellen lehet bevetni. (Egyébként ez a tudás sincs elrejtve, a Biokontroll szövetség honlapján megtalálhatóak azoknak az anyagoknak a listája, amelyeket felhasználhatunk).
Kishantos - míg tönkre nem tették éves szinten 15 embernek adott teljes munkaidős munkát, de volt, amikor 50-100 ember dolgozott a földeken.
Ez nem egy zöld álom
Kishantosért küzdeni kell – szögezte le Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampány-felelőse, utalva ezzel arra, hogy a környezetvédelmi szervezet az elmúlt három esztendőben segítette a kishantosiak fennmaradását. Kijelentését azzal magyarázta, hogy meg kell őrizni, és tovább is kell adni az itt felhalmozott tudást. „Nézzük meg, hogy milyen irányba tolja az ipari mezőgazdaság a világot!” - hívta fel a figyelmet az agrárszakember.
Kishantosért küzdeni kell! - Rodics Katalin
Rodics Katalin hangsúlyozta,
az ökogazdálkodás nem egy zöld álom, hanem egy működő modell, amely fenntartható, környezet és egészségbarát, valamint munkahelyeket teremt.
Az eredeti koncepció - mintagazdaság, népfőiskola, kutatóbázis - természetesen már nem tartható fent változatlan formában, hiszen a 452 hektáros gazdaságból ma már csak 9 van meg, amelyen egyébként Kishantos épületei találhatóak. Éppen ezért a gazdaság új utakat keres, a tudásbázisra alapozva ezért továbbra is a képzésekre helyezik a hangsúlyt. Vendégházzal, programokkal (konferenciáknak, csapatépítő tréningeknak adnak otthont, de párnapos kikapcsolódásra is tökéletes a környezet, vagy éppen megesküdhetünk egy 200 éves tölgyfa árnyékában is) szélesítik a kínálatot, miközben egyetlen hasznosítható hektárukon egy ökokertet rendeztek be – jól mutatja az újrakezdést, hiába a két évtizedes gazdálkodás, most újra meg kell szerezniük a bio minősítést.
Az újrakezdést szolgálja az is, hogy rendszeres előadásokkal, továbbképzésekkel hívják fel a figyelmet a létezésükre, miközben az új "gazdák", ott a telekhatárban, az európai hírű gazdaság egykori földjeire számolatlanul öntik a vegyszert.
Vegyszerben fuldoklik Kishantos egykori birtoka
De a cél továbbra is az - folytatta Ács Sándorné -, hogy
"egészséges talajból egészséges növényt termesszünk".