A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) és a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz annak érdekében, hogy kikényszerítsék az egészségügyi dolgozók körülményeinek javítását.
Az érdekvédők többek között arra kérik a kormányfőt:
mielőbb rendezze az ágazatban a béreket úgy, hogy a juttatásuk arányos legyen az elvégzett munka nehézségével és kockázataival.
Követelik továbbá, hogy foglalkoztatótól függetlenül valamennyi egészségügyi feladatot ellátóra vonatkozzon a béremelés, mert legutóbb ebből kimaradtak az alapellátásban dolgozó ápolónők, asszisztensek és védőnők.
Mint írják:
az ápolók, mentősök többsége a mai napig a szakmai minimumot, vagy az azt alig meghaladó összeget keresi, amiért másod-, harmadállások vállalására kényszerülnek, és van aki 24 órát is lehúz egyhuzamban.
Ez szerintük már önmagában súlyosan veszélyezteti betegbiztonságot.
Szót emeltek továbbá az egészségügyi intézmények műszaki biztonságát, működését fenntartó dolgozókért is, akiknek az ágazati béremelésekből eddig nem jutott, csak a minimálbér emeléshez szükséges többletet kapták meg.
A kormányfőnek szóló követelések között van még két új bértábla is:
egyikben az egészségügyben dolgozó műszakiak, a másikban a szakdolgozók új jövedelmi pozícióra tesznek javaslatot.
Ezek értelmében végzettségtől függően, a munkában eltöltött évek számával arányosan a mostanihoz képest 20-80 ezer forinttal nőhetnének a jövedelmek. Kérik továbbá a 20-30 ezer forintos műszakpótlékok 100 százalékos emelését is.
A szakszervezetek február közepéig adnak haladékot Orbán Viktornak, ha addig nem történik változás, megkezdik a sztrájk-tárgyalásokat.
Az ügy támogatására létrejött az Összefogás az egészségügyi dolgozók béremeléséért Facebook-csoport, és a két szervezet már más érdekvédelmi csoportokat is megkeresett az együttműködés reményében.
Különös kérés a képviselőtől: az újságírók gyújtsanak egy mécsest a rendszer eddigi és leendő áldozataiért
Az legerősebb ellenzéki párt országgyűlési képviselője azután tartott sajtótájékoztatót, miután kiderült, az ötöd- és hatodéves orvostanhallgatók 38,1 százaléka már biztosan tudja, hogy a tanulmányai után elhagyja az országot, míg a kint dolgozók 40 százaléka ugyan visszajönne, de csak abban az esetben, ha megváltoznának a hazai feltételek: azaz ha javulna a bérezés és a kórházakban tapasztalható munkakörülmények.