A Független Egészségügyi Szakszervezet legfrissebb felmérése szerint az ápolók 25 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elhagyja a szakmát, további kilenc százalékuk a magánszektorban helyezkedne el, míg 4,5 százalékuk külföldön keres magának munkát, írja a Népszava.
Az egészségügy működtetése alapvetően is évek óta pengeélen táncol: a KSH adatai szerint 2020-ban több mint 3,5 ezer szakdolgozó hiányzott, ha ehhez hozzávesszük a szolgálati jogviszony tavaly márciusi bevezetésekor távozott 4000, a kötelező harmadik oltás elrendelése után újabb 800 egészségügyi szakdolgozót, akkor a FESZ felmérése riasztó jövőképet rajzol ki az egészségügyi szektorban. Júniusban pedig újabb megpróbáltatás elé néz a betegellátás, mivel május 31-től megszűnik az egészségügyi dolgozók felmondási tilalma.
Pontos adatot arra vontakozóan, hogy mennyien távoznak majd, még nem lehet mondani. Bár a kormány az elmúlt ciklusban jelentőset emelt az orvosi béreken, az ágazati béremelésre fordított 410 milliárdból a 17-20 ezer orvosra 330, a mintegy 90 ezer szakdolgozóra viszont mindössze 80 milliárd jutott. Vagyis a korábbi kétszeres különbséghez képest az orvosi és szakdolgozói bérek 2021-ben már több mint háromszorosára nőttek.
A felmérésből kiderül, hogy bár a kormány sikerként tekint a szakdolgozói béremelésre, az érintettek nagy többsége továbbra is elégedetlen a keresetével. A lapnak Soós Adrianna elmondta: a januári béremelés után márciusban tették közé azt a kérdőívet, melyben arra voltak kíváncsiak, mennyiben járul hozzá a kapott összeg a munkaerő megtartásához, mennyire elégedettek az érintettek a fizetésükkel, és mik a terveik. A szakszervezet kérdőívére 705-en válaszoltak, többségükben magasan képzett, diplomás szakdolgozó. Kiderült: a válaszadók 83 százaléka a béremelést követően sem elégedett a keresetével.