Dr. Balogh szerint a „sok rasszista (minkét oldalról!), politikai indíttatású, vagy hozzá- nem-értő megszólalás mellett a téma megérdemli, hogy komolyan vegyük és foglalkozzunk vele”. Kifejtése tartalmában randevúzik Schiffer András (LMP) hétfői felszólalásával is. Ugyanis az amerikai politológus nézete szerint:
„amikor egy történelmi katolikus egyetem egy idegen nemzettel szövetkezve, a diákok és a tanári kar bevonása nélkül követeli meg hallgatóitól egy idegen tanárok által szerkesztett tankönyv használatával, egy magyar szempontból tragikus, és tárgyilagos történészek által még fel nem dolgozott korszakról szóló, tantárgy kötelezővé tételét, azt komolyan kell venni.”
Balogh hivatkozik az alfahir.hu beszámolójára, ami alapján azt vélelmezi, „hogy az egyetem döntését bejelentő sajtókonferencia fő szereplője Ilan Mor, Magyarország izraeli nagykövete volt”. Illetve megemlíti azt az értesülést is, amit szintén megírtunk, miszerint Mor úr már egy tavalyi konferencián előkészítette a talajt erre a lépésre, mikor a második vatikáni zsinat által elfogadott Nostra Aetate kezdetű nyilatkozatra mutatva úgy érvelt, hogy „a holokauszt megismertetését és az antiszemitizmus terjedését az oktatás-nevelés területén kell elkezdeni”.
Dr. Balogh Sándor kéri „a Püspöki Kar sürgős beavatkozását a fenti, a nemzet katolikus híveit is megosztó rektori döntésbe” mielőtt a kérdés nemzetközi szintű vitára adna okot. Szerinte Szuromi Rektor atya amúgy is csak kényszerített mosollyal statisztált, Ilan Mor elvárásaihoz. Az egyetem fenntartója honlapja szerint a Magyar Katolikus Püspöki Kar.
Dr. Balogh Sándor a veszprémi szemináriumból 1952-ben, amikor a Nagyszemináriumot ill. a teológiát államilag feloszlatták a házi faliújságon közölt Mindszenty-megemlékezés miatt, több kispaptársával együtt bíróság elé, majd börtönbe került. 1956-ban disszidált és Amerikába került. Ott ledoktorált, mint politológus, és harminc évi tanítás után nyugdíjas, a magyar közéletet figyelemmel kíséri.
Schiffer András parlamenti felszólalásban úgy vélte, hogy az emlékezetpolitika az elsőrendű nemzeti szuverenitás kérdése, amibe idegen ország nem szólhat bele. Külön kiemelte, hogy a tantárgy ráadásul egy tel-avivi egyetem két professzorának a bevonásával lesz kidolgozva. Eközben a PPKE rektora még mindig nem felelt a Jobbik azon levélére, amelyben a párt a kötelező Trianon-tantárgy bevezetésére tett javaslatot, első emberén, Vona Gáboron és parlamenti képviselőjén, Dúró Dórán keresztül, aki az Országgyűlés Kulturális bizottságának az elnöke. Megjegyezte az ellenzéki párt azt is, hogy nem ez a legjobb megoldás az emlékezetre, de ha az egyetem megnyitotta ezt a lehetőséget, akkor azt ki kellene terjeszteni más tragikus történelmi eseményekre is.