Az a bizonyos kanyar
Az 1-es villamos meghosszabbításával a villamosok a Fehérvári út felé a Szerémi út - Hengermalom út kereszteződésében fordulnak nyugatnak. Az itt található ív és az egymást sűrűn követő villamosok idegőrlő hangja a villamosok márciusi megindulása óta finoman szólva is próbára tették a környéken élők türelmét, különösen, hogy a korábban egységes zajvédő falat is megbontották.
Nagy vitát váltott ki a zajvédő falon vágott luk, vagyis azon keresztül épített kihajtó. A korábban egységes, bontatlan falat a Szerémi útra kivezető út miatt a kivitelezés során megnyitották, így mind a rendkívül forgalmas Szerémi út, mind a villamosok - és a velük járó sikoly - borzolta és borzolja az ottani lakótelep életét. A helyzetet rontja, hogy a gépjárműforgalom rendszeres torlódása miatt a Szerémi útra csak nagy nehézségekkel lehet kikanyarodni, a helyismerettel nem rendelkező autósok pedig rendszeresen betévednek a lakótelepre, tovább növelve a kaotikus állapotokat.
A szakkifejezés szerint kötött-pályás közlekedésnél (vasút, HÉV, metró és villamos) mindeddig meglévő kanyarodási csikorgást a már korábban alkalmazott sztenderd módszerekkel, mint például sebességcsökkentéssel, kerékesztergálással igyekeztek mérsékelni, de ezek alig érzékelhető változást eredményeztek. Mivel az 1-es pályaszakasz új fejlesztésként valósult meg, így a tervező a nemzetközi gyakorlatban már rendszeresített sínkondicionáló berendezést is telepített itt, amit az íveknél jelentkező intenzív kopások csökkentésére fejlesztettek ki. Itt szükséges rögzíteni, hogy a hazai és a nemzetközi szakma mindeddig természetes és járulékos következményként kezelte a csikorgást, így ennek mérséklésével érdemben nem is foglalkoztak. Az új pályaszakasz és a beépített sínkondicionáló berendezés, valamint a kanyarodáskor fellépő igen éles csikorgás jó lehetőséget biztosított arra, hogy a bántó hanghatást érezhetően is csökkenteni lehessen.
Egy kiváló előtte - utána videó a csikorgásról, illetve a csendes futásról:
Ezt végül Szabó György, a Jobbik korábbi fővárosi képviselője, jelenleg mint a BKV Igazgatósági tagja kutatta, majd dolgozta ki a nyáron, amely áttörést, azaz néma kanyarodást eredményezett.
A vasúti járművek kerékpárjai olthatatlan kötéssel rendelkeznek, ami értelemszerűen kanyarodáskor a belső íven haladó kerék csúszását eredményezi, mivel azok kisebb utat tesznek meg. Ez mind a kereket, mind a pályát koptatja és adja ki a jellegzetes fémes hangot, ezért a járművek üzemeltetői - többféle módszerrel - jellemzően kenéssel igyekeznek a kopást csökkenteni.
A vizsgálatok során többek között kiderült, hogy a pályatestbe épített kenőberendezés nem az elvárt műszaki feltételek szerint működött: időszakonként megszűnt a kenőanyag adagolása, a kenőfuratok eldugultak, vagy épp ellenkezőleg, többletmennyiség kerül kijuttatásra.
Az új megoldás alkalmazása után is elő-előfordult, hogy a Fehérvári út felől a Hengermalom útról a Szerémi útra kanyarodáskor rendszeresen zajszínt alatti, rövid idejű nyisszanások hallhatók, ami Szabó szerint a vegyes műszaki kialakítás miatt következett, illetve következik be.
Másik ív, ugyanolyan probléma: Rákóczi híd budai lehajtója
Szabó szerint az új megoldás több szempontból is mérföldkőnek számíthat széles körű alkalmazás esetén, mivel a fővárosi kötöttpályás közlekedés lakosság általi elfogadottságát növelheti a néma kanyarodás, és nem mellékesként fontos hivatkozást is biztosít ez a jövőbeni közlekedésfejlesztések vonatkozásában.
Ennek megfelelően Szabó György kezdeményezte, hogy a javasolt módosításokat a Rákóczi híd budai lehajtójában található ívben is hajtsák végre, hiszen a villamosok itt is a megengedett zajszint többszörösét meghaladó csikorgással közlekednek folyamatosan. Ezen felül a 2-es villamosok mindegyikén is javasolja a megfelelő átalakítást, így a Kossuth téren is kiküszöbölhető a villamosok "halálsikolya". Kezdeményezte továbbá, hogy a BKV mérje fel mindazon villamosszakaszokat, ahol rapid jellegű beavatkozással a lakossági panaszok megszüntethetők lehetnek Budapesten, valamint az átalakításhoz szükséges források felkutatását is indítványozta. A BKV Zrt Igazgatótanácsa az előterjesztést október 20-án megtárgyalta, és az abban foglaltakat egyhangúan fogadták el, így most már csak a forrásokat kell megtalálni ahhoz, hogy a villamosok némán kanyarodhassanak Budapesten.
Szabó György végül köszönetet is mondott a munkában részt vevőknek: egy megoldási javaslat önmagában még semmit sem ér, hiszen minden csak a megvalósuláskor teljesül. Ehhez pedig a BKV és a BKK vezérigazgatójának támogatására, valamint a két fővárosi cég szakembergárdájára volt szükség. Közülük bárkinek is a kiemelése az esetleges kimaradók miatt nem lenne tisztességes, ezért ez úton is köszöni minden segítőnek a közreműködését.