Egy farkasok nélküli világ

Nem fogunk belemenni abba az elvi/erkölcsi/szakmai kérdésbe, hogy vajon tényleg végezni kellett az állattal, viszont arról pontos leírásokat találni, hogy a biodiverzitás, a biológiai sokszínűség mennyivel hasznosabb, mint annak irtása, gyengítése.
 
Az Egyesült Államok törvényhozása az akkor is baromi erős mezőgazdasági (állattartó) lobbi hatására törvényben engedélyezte a farkasok levadászását, ennek következtében mindössze 12 év alatt kiirtották a fenséges ragadozókat a Yellowstone Nemzeti Parkból.
 
Ahogy teltek az évek a park pusztulni kezdett, még a növényzet, az erdők is egyre kisebbek lettek.
 
 
Yellowstone életében az újabb változást az 1995-ös év hozta meg. Az amerikai kormány ugyanis néhány száz farkast visszatelepített a parkba. Ezzel pedig kezdetét vette egy látványos regenerálódási folyamat.
 
A farkasok nélküli hét évtizedben a jávorszarvasok elszaporodtak, és óriási pusztítást végeztek a flórában. De nem csupán az aljnövényzetet zabálták fel, hanem a fakezdeményeket is, így az erdők is visszaszorultak.
 
A farkasok azonban nemcsak megritkították a szarvasok a létszámát, de a viselkedésüket is megváltoztatták; most már nem volt idő arra, hogy egy adott területet teljesen letaroljanak. Egészen elképesztő, de hat év alatt a Yellowstone egyes helyein a fák átlagos magassága az ötszörösére nőtt. Megjelentek az énekes madarak is, de a megnövekedett faállomány a hódoknak is kedvezett. Azonban ezek a nagy fogú, jópofa ökológiai mesterek gátjaikkal, odújukkal nemcsak maguknak, hanem további fajoknak is menedéket nyújtanak (pl.: halak, kacsák, kétéltűek).
 
A farkasok, ha úgy hozta, elkapták a prérifarkasokat is, ami viszont jót tett a nyulak és a pockok számának növekedéséhez, és ahol sok van az ilyen rágcsálóból, ott megjelenek a rókák, a menyétek, a borzok, de sólymok és a sasok is.
 
Sőt, mivel a farkasok rendszerint nem szokták a prédát teljesen elfogyasztani, a dögöket is fogyasztó grizzlyiknek is könnyebb lett az életük a Yellowstone-ban. Igaz, a medvék már az erdei bogyók miatt is köszönetet mondhattak a farkasoknak; ugyanis ez a finomság fontos részét képezi a grizzlyk téli álom előtti étlapjának, s mivel a szarvasok már ezt sem tudták felzabálni, több jutott a medvéknek.

 
Nemcsak az élővilágot, hanem a nemzeti park domborzati viszonyát is megváltoztatták a visszatérő farkasok! Mivel az erdők megerősödtek, csökkent a talajerózió, nem omlottak le a partvonalak, a folyók vonalai állandóak lettek.
 
Mindezt két évtized alatt.
 
Ne akarjunk farkasok nélküli világban élni!