A Müncheni-kódexben a jeles napot Havi Bódoganyának, a Batthyány-kódex naptárában Havi Boldog Asszonynak nevezik. Az ünnep eredete állítólag onnan ered, hogy II. Sixtus pápa a 431-es efezusi zsinat után templomot akart építeni a Szűzanyának Rómában. A helyét –a legenda szerint - Jézus anyja határozta meg.A legforróbb nyári napon, augusztus 5-én havat hullatott az Esquilinus domb tetejére. A pápa pedig elrendelte, hogy arra a helyre épüljön meg a templom. Ennek emlékére elterjedt a középkori Rómában, hogy a Mária-ünnepeken a Santa Mária Maggiore-bazilikában mise közben hófehér rózsaszirmokat hullajtottak a hívek közé.
Hazai ünnep
Az idegenből hozzánk került ünnepet a nép besorolta a Boldogasszony megemlékezések közé, és hasonlóan tartották meg ezt a napot is. A többi Boldogasszony megemlékezéshez hasonlóan Havi Boldogasszony napján nem volt szabad dolgozni a nőknek: asszonyi dologtiltó nap volt: tilos volt nehéz házimunkát végezni, mosni vagy kenyeret dagasztani.
A hazai pestisjárványok idején számos településen élő ember ajánlotta magát a Havi Boldogasszony oltalmába.