"A régi magyar személynevek felkutatása és eközben jelentésük megismerése azt a benyomást keltette bennem, hogy a magyar szülők nagy részének fogalma sincs arról, hogy mennyi szép magyar személynév létezik, ráadásul a nagy hányaduk anyakönyvezhető is. Ma szabályosan bátornak kell lenni, ha a lányunkat mondjuk Ibolyának, vagy a fiunkat teszem azt Biharnak akarjuk elnevezni"
– fejtette ki a szerkesztő.
Az immár kibővített névjegyzékű kalendáriumok között a Százszorkép védjegyének számító „anno és most” típusú naptárakkal és határidőnaplókkal idén is találkozhatunk. Ezek olyan kiadványok, amelyekben azonos szögből újrafényképezett régi fotográfiák szerepelnek.
Így a 2016-os Magyarország anno és most falinaptár lapjain visszaköszön a száz évvel ezelőtti és a mai Balatonfüred, Győr, Pécs, Szeged, Szombathely, Debrecen, valamint Esztergom, Keszthely, Székesfehérvár, Sopron, Siófok, illetve Buda és Pest. Ugyanezen a néven egy keménykötésű határidőnaplóval is találkozhatunk a könyvesboltok polcain.
A Nagy Magyarország annoban sem csak a Trianon után elrabolt tájakról szerepelnek régi képeslapok, mert a székesfővárosról és a régi Szentendréről készült ritka felvételek is feltűnnek benne. De ugyanúgy szerepel Kárpátaljáról Munkács, a Felvidékről Krasznahorka vára, Pozsony és Selmecbánya, Erdélyből Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Déva és Torockószentgyörgy, a Délvidékről pedig Fiume tengeri kikötője, meg a híres gombosi dunai gőzkomp. A kárpát-medencei utazást érdekes leíró szövegek és egyedi térképek segítik, a naptár ráadásul a régi képeslapokat felnagyítva mutatja be, így a felvételek rejtett részletei is feltárulnak előttünk.
A Budapest anno és mostban a századforduló fővárosa találkozik a jelennel. Ebből a döbbenetesnek mondható kiadványból bizony kiderül, hogy mi minden változott az eltelt évtizedek során, hol előnyére, hol hátrányára a városképnek.
Száz év után Erdélyt is újrafotózta a Százszorkép stábja az Erdély anno és mostban. Nemcsak megkapó, de elgondolkodtató látni azt, hogy a régi időkben milyen is volt az élet Nagyenyed, Gyulafehérvár, Nagybánya, Arad, Szászváros, Déva, Nagyvárad, Bázna és Szászsebes, valamint Nagyszalonta, Felsőbánya, Nagyszeben, vagy éppen Temesvár terein, s milyen lett ezeknek a helyeknek a mai arca.
"E kiadványok abba a korba repítenek, amikor még se nem Noelek, se nem Kevinek, Benettek vagy Brendonok nem koptatták a magyarországi utcák kövét. Igaz, sajnos sok helyütt így is ma már inkább Dragoșokat, Radoslavokat, és Slobodanokat hallhatunk, de immár elérkezett az Ivolák, a Bársonykák, a Hunyadok és a Nimródok ideje"
- foglalta össze a Balázs D. Attila.