A régészek szerint ezek az értékes, nemesfémből készült tárgyak előkelő emberekhez tartoztak. Összesen 245 tárgy került elő a feltárás során, ezek többsége ékszer, érme és ruházati kellék volt. Az új lelőhely a már feltárt római limes, Gerulata limes központ közelében volt.
Gerulata épületei
A kutatók úgy tudják, hogy egy Gerulata római katonai tábor volt az egykori Oroszvár környékén, amely a dunai limes, vagyis a határvidék egyik kulcspontja volt és az volt a feladata, hogy védje a birodalom határait. A település a 4. században kiürült, amikor a légiósok – vélhetően a hunok támadása nyomán – végleg elhagyták a területet. Pozsony környéke akkoriban hasonló volt, mint amilyennek Mikovini 1742-es térképén látjuk, amikor a város több mint 50 szigeten terült el, a Duna Pozsony alatt szétágazott, és a folyóágak bonyolult rendszerét hozta létre folyóparti erdőkkel és mocsaras földekkel. A tábor 2-4 hektár kiterjedésűek és többnyire téglalap alakúak voltak. A tábort körben árok és sánc vagy fal övezte tornyokkal. Az 1. század végétől a 3. század elejéig a Gerulata folyamatos épülését és intenzív lakottságát bizonyítják.
A limes változása
Úgy tűnik, hogy a 4. századtól kezdve nagy népmozgás történt a környéken, és a rómaiak mellé idegen, talán szarmata lovasok telepedtek le. A 4. századból való téglákon Valentinianus Tempsonius Urscinius császár tisztjének neve olvasható, hozzájuk fűződik a limes átépítése. Notitius Dignitatum művében lovas íjász katonai egységet (equites sagittarii) is említ. Ez azt igazolja, hogy még a hunok megjelenése előtt is éltek sztyeppei lovas népek a római limesen belül.