A politikus szerint a Szerbia és Koszovó közötti brüsszeli párbeszéd a kapcsolat normalizálásáról csak akkor tekinthető sikeresnek, ha megvalósul annak végső célja, vagyis ha Belgrád és Pristina is az Európai Unió tagjává válik.
Egyre többen hangoztatják Belgrádban azt, hogy a Brüsszelben két éve megkötött megállapodás nem kötelező erejű - vetette fel a szerbiai lap újságírója, amire a koszovói politikus úgy reagált: "Szerbia belső és hazai politikai marketing célokra úgy magyarázza a brüsszeli megállapodást, ahogy akarja, még akkor is, ha tisztában van azzal, hogy ez egy nemzetközi kötelezettség és uniós norma". Hozzátette: az Európai Unió jogilag kötelezte Szerbiát a Koszovóval való jószomszédi viszony rendezésére, és Szerbia tisztában van azzal is, hogy az uniós csatlakozása előtt független államként kell elismernie Koszovót.
Tahiri szerint azonban Szerbia jelenleg nemcsak hogy nem tud eredményeket felmutatni a brüsszeli megállapodás végrehajtása terén, hanem még meg is sérti a dokumentumban foglaltakat. A koszovói miniszter szerint pedig ezzel Szerbia saját magának is árt, mert - mint emlékeztetett - Szerbiával tavaly januárban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, azóta azonban egyetlen tárgyalási fejezetet sem nyitott meg az unió Belgráddal.
A fennálló helyzettel kapcsolatban Jennifer Brush, az ENSZ koszovói Ideiglenes Adminisztrációs Missziójának (UNMIK) helyettes vezetője vasárnap egy pristinai tévéinterjúban egymás túszainak nevezte Szerbiát és Koszovót. Úgy fogalmazott: "Szerbia kilátásai mindaddig korlátozottak, amíg nem talál megoldást a koszovói helyzetre, és ez visszafelé is igaz: Koszovónak is korlátozottak a kilátásai mindaddig, amíg nem találja meg a közös utat Szerbiával".
A túlnyomó többségében albánok lakta Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amely azonban sem hajlandó elismerni - a sokak által a szerb vallás és kultúra bölcsőjének tekintett - egykori déli tartománya függetlenségét. A helyzet rendezése érdekében 2013 áprilisában született megállapodás a két fél között, amelyet további tárgyalások követtek, Koszovó és Szerbia viszonya azonban azóta is kérdéses. Belgrád saját területeként kezeli egykori déli tartományát, és ebben többek között Oroszország, Kína és öt uniós tagállam (Spanyolország, Szlovákia, Ciprus, Görögország, Románia) is támogatja. A világ több mint 100 országa azonban független államnak tekinti Koszovót. A rendezetlen helyzet miatt viszont elmaradnak a befektetések és a fejlesztések Európa legfiatalabb államában, amely ezért a kontinens legszegényebb országa is.