Elmondása szerint a szíriai rezsim a február vége utáni időszakhoz képest - miután életbe lépett az orosz-amerikai megállapodáson nyugvó szíriai fegyvernyugvás - az utóbbi időben egyre kevésbé mutat hajlandóságot arra, hogy engedélyezze a segélykonvojok bejutását a kormánycsapatok által ostromlott városokba.
Az ENSZ-munkacsoport vezetője szerint a szíriai kormány kevésbé fogékony a világszervezet kéréseire, s miközben a fegyvernyugvás egyik célja a humanitárius segélyek eljuttatása a rászorulóknak, vesztett a lendületéből a folyamat.
A szíriai kormány továbbra sem engedélyezi a világszervezetnek azt, hogy a Damaszkusz keleti szomszédságában lévő Dúma és Hárászta, valamint a fővárostól délnyugatra lévő Dáríja nevű elővárosba küldjön segélyszállítmányokat. Dáríjában az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) korábbi közlése szerint már fűevésre fanyalodtak a lakosok.
Dúmában több mint 90 ezer ember rekedt, míg a Dáríjában uralkodó körülmények "borzasztóak" azok számára, akik még ott tartózkodnak - mondta Egeland.
Egeland megjegyezte, hogy a kormányerők gyakran feltartóztatják a konvojokat, elkobozzák a szállított műtéti eszközöket.
Elmondta azt is, hogy három gyermek halt meg a kormányerők által ostromgyűrűbe zárt Madájában, miután működésbe lépett egy korábban fel nem robbant bomba. A gyermekek elvéreztek, mert nem tudták őket a településről elszállítani orvosi segítségnyújtás céljából. "Azoknak a gyerekeknek életben kellene lenniük" - mutatott rá Egeland.
Az ENSZ-segélyek a február végén hatályba lépett tűzszünet óta 11 ostromlott városba, mintegy 150 ezer emberhez jutottak el. Szíriában 18 város van ostromgyűrűbe zárva, és közel félmillió ember szorul humanitárius segélyekre.
Egeland hozzátette, hogy a WFP két héten belül megkezdi a segélyek eljuttatását légi úton az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet által ostromolt Deir ez-Zórba, ahol több mint 200 ezer ember szorul segítségre. A világszervezet a februári tűzszünet kezdete óta próbálja ezt az elképzelést megvalósítani.