Más európai országok viszont éltek a Gabriel-nyilatkozat után nyílt kiskapu lehetőségével, és menekülőre fogták.
Franciaország: fejezzék be a tárgyalásokat!
Ha az Európában betöltött pozícióját nézzük, akkor Franciaország nyílt kritikája tűnik a legfontosabbnak.
"A tárgyalások megfeneklettek, az álláspontokat nem tartották tiszteletben, az egyensúly hiánya nyilvánvaló"
- hangoztatta a héten Francois Hollande, francia államfő, aki szerint nincs értelme tovább húzni a jelenlegi tárgyalásokat, Franciaország nem fog tudni jóváhagyni egy megfelelő alapokkal nem rendelkező megállapodást.
Előzőleg Matthias Fekl külkereskedelmi államtitkár közölte, hogy Franciaország a jövő hónapban a szabadkereskedelmi tárgyalások befejezésére szólítja fel az Európai Bizottságot.
"Franciaország nem nyújt tovább politikai támogatást a tárgyalásokhoz"
- szögezte le az RMC rádiócsatornán elhangzott interjúban az államtitkár.
Igaz, a franciák már akkor is kritizálták az amerikai féllel való tárgyalásokat, amikor a Greenpeace több száz oldalnyi titkos iratot hozott nyilvánosságra. Csak hogy, akkor még EU-tag volt Nagy-Britannia; viszont a Brexit után egy nagyon fontos európai hídfőt elvesztett Washington.
Újabb konfliktus az EU-ban!
Ismert, az osztrák belpolitika a feje tetejére állt, és a választók megvonták a bizalmukat a hagyományos pártoktól. Egy dolog azonban összeköti Ausztria politikai tömörüléseit, ellenzik a szabadkereskedelmi tárgyalásokat.
Sőt! A szociáldemokrata osztrák kancellár, Christian Kern nemcsak a TTIP ellen fogalmazott meg éles kritikát, de felhívta a figyelmet egy újabb trójai falóra is. Már lezárták az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) szövegét, amelynek jogi átfésülése is megtörtént, most már csak a ratifikálásra vár. Hogy ebben a folyamatban milyen szerepe lesz a nemzeti parlamenteknek, arról még mindig nem állíthatunk semmi biztosat (ugyanis fennáll a lehetősége, hogy ideiglenesen is hatályba emelheti azt Brüsszel).
Kern ezzel kapcsolatban csütörtökön leszögezte:
"Nehéz lesz, ez lesz a következő konfliktus az Európai Unióban, amelyet Ausztria vált ki (...), de biztosítanunk kell, hogy az erőegyensúly ne tolódjon el a globális vállalatok javára".
Németország: csapdában
Németországban egész más a helyzet. Olyan kritikák is megfogalmazódtak korábban, hogy Berlin hajlandó beáldozni az európai mezőgazdaságot a németországi központú multinacionális autógyárak amerikai piaci részesedése érdekében. Angel Merkelt szorongatja is az ipari lobbi rendesen, így már hétfőn kénytelen volt cáfolni a gazdasági miniszterét.
S bár a kommunikáció szintjén az Orbán-kormány is gyakran kritizálja Merkel politikáját, ám valójában, ami fáj a németeknek, az hazánk számára még fájóbb. Az exportunk, a GDP-nk szinte két német autógyár teljesítményétől függ, így konkrét kérdésekben nem is fogunk szembe menni Berlin akaratával.
Mi nem változtatunk
Lapunk megkereste kérdéseivel a Külgazdasági és Külügyminisztériumot; kíváncsiak voltunk, hogy vajon változott-e a kabinet, vagy a tárca véleménye a TTIP-ről és a CETA-ról?
Válaszukban kiemelték:
"Sigmar Gabriel alkancellár nyilatkozata arról, hogy a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségre (TTIP) vonatkozó tárgyalások zátonyra futottak és ebből egyenesen következik a TTIP-tárgyalások végleges kudarca, az alkancellár politikai nyilatkozatának minősül. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által képviselt hivatalos magyar álláspont nem változott".
Azaz, továbbra sem adjuk fel "pozíciónkat" a tárgyalóasztalnál, és folytatjuk az egyeztetést az nagyhatalmú, tőkeerős multi cégek lobbistáival.
A kanadai egyezménnyel kapcsolatban a minisztérium hangsúlyozta: a CETA-ról a
"Kormány az ősszel alakítja ki álláspontját az Országgyűlés határozatának maximális figyelembevételével".
Ez sem hangzik egyértelműen elutasító válasznak, az pedig különösen aggasztó ahogy Hörcsik Richárd, a parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottságának fideszes elnöke fogalmazott a CETA-ról.