A bizottság komoly érdeklődés mellett kezdte meg a munkáját, köszönhetően annak, hogy Hanesz József, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) új elnöke és Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár (Emberi Erőforrások Minisztériuma - EMMI) is tájékoztatót tartott a kormányzat szakmai célkitűzéseiről.
Szegregáció mint oktatási kérdés
Az első napirendi pontban a Magyarországon tapasztalható iskolai szegregáció problémáját vitatták meg a képviselők.
Ikotity István (LMP) által benyújtott önálló indítványban a képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a szegregáció visszaszorítására a kormány legkésőbb 2016 december végéig dolgozzon ki egy cselekvési tervet. Az ellenzéki képviselő szerint nem lehet addig lépéseket tenni a szegregáció ellen, amíg pontosan nem mérték fel annak arányát.
Pósán László (Fidesz), a bizottság alelnöke erre úgy reagált, hogy a szegregáció témájának felvetése pusztán politikai indíttatásból eredeztethető, ugyanakkor véleménye szerint jelenleg tisztázásra vár a szó jelentése.
Dúró Dóra, a bizottság elnöke leszögezte, ez nem etnikai, hanem szakmai kérdés. A Jobbik politikusa hangsúlyozta, hogy a spontán szegregáció káros hatással van az oktatásra, hiszen azokból az intézményekből, ahol például nagyobb az iskolai erőszak aránya, a szülők elviszik a gyermekeiket, ami viszont az oktatás színvonalának visszaesését eredményezi.
Kiemelte: a körzeti iskolák földrajzi területeinek a meghatározásakor egyeztetnie kell a szülőkkel is, a szegregációra oktatási szempontból kell választ találni - tette hozzá.
Hiller István, a korábbi szocialista oktatási miniszter indítványára a bizottság végül egy külön vitanapot fog tartani a folyamat pontos elemzésére.
A beszámolóhoz tartozik, hogy végül a fideszes többség elutasította Ikotity indítványát, ezzel elodázva a szegregáció felmérését.
Határtalanul
Ezután Tirts Tamás, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő általános főigazgató-helyettese értékelte a Határtalanul! elnevezésű programot. A kormány szándéka szerint az állami közoktatásban részesülő diákok legalább egyszer szervezett keretek között, tanulmányi kiránduláson látogassanak meg határon túli magyar közösségeket.
Tirts elárulta, hogy 2015-ben a kormány 1 milliárd 227 millió forint keretösszeget biztosít a pályázatokra.
Talán meglepő, de a száraz tényeket felsoroló beszámoló parázs vitát váltott ki a Fidesz és a Jobbik képviselői között.
Farkas Gergely, a nemzeti ellenzék bizottsági tagja egyrészt kifejezte a programmal kapcsolatban a pártja elismerését, ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy bár 2009-ben a Fidesz csakugyan felvetette az anyaországi diákok utaztatását, de érdemi lépéseket nem tett az ügy érdekében még azután sem, hogy kormányra került.
A honatya kiemelte, hogy a Fidesz 2010-ben egy nappal a Jobbik javaslata után nyújtotta be a Határtalanul! programról szóló tervezetét, ami így árnyalja a kormányzati propagandát.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az eddigi pályázatoknak köszönhetően 43.726 gyermek utazhatott ki a gúnyhatáron túli testvéreinkhez, ami viszont jócskán elmarad a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által megjelölt százezres céltól.
Farkas Gergely ezzel kapcsolatban arra volt kíváncsi, hogy az említett elmaradást mivel indokolja az EMMI.
Kucsák László, a bizottság fideszes alelnöke felszólalásában kijavította a Jobbik képviselőjét, mint mondta, a Pokorni Zoltán által vezetett hegyvidéki önkormányzat már 2007-ben támogatott ilyen típusú programokat, amire válaszként Dúró Dóra arra figyelmeztetett: hogy a kormánypárt 2010-es programjában semmilyen utalás nem található erről a szándékról.
A bizottság elnöke arra is figyelmeztetett, hogy bár a Fidesz egy 2009 novemberi sajtótájékoztatón ígéretet tett arra, hogy a Polgári Magyarországért Alapítvány költségvetésében elkülönítenek egy részt a diákok utazására, amikor erre a választások után rákérdeztek a nemzeti ellenzék képviselői, a válasz az volt, hogy semmilyen forrást nem csoportosítottak félre ilyen célból. A Fidesz nem indított el ilyen programot, amíg a Jobbik nem indítványozta azt az Országgyűlésben - szögezte le Dúró Dóra.
Bukott fideszes politika
A nap fénypontja azonban ezután következett: Hanesz József, a KLIK új elnöke kijelentette: több ponton is változások lesznek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működésében: a tervek szerint a funkcionális feladatok a megyeközpontokhoz kerülnek, a járásoknál marad a szakmai irányítás, és a dologi költségekre kincstári kártyát vezetnek be.
Mint elmondta, az átvett hivatal egy nehéz, javításra váró terület.
Kijelentésével kiszabadította a szellemet a palackból, hiszen ezzel a Fidesz egyik szimbolikus politikai intézménye fölött mondott ki lesújtó véleményt. Ennek megfelelően minden oldalról zúdult a kritika Hanesz Józsefre.
Dunai Mónika (Fidesz) például a budapesti tankerületet hiányolta. Érvelése szerint a fővárosi oktatási intézmények jóval lassabban jutnak a működésükhöz szükséges információkhoz, mint a vidéki iskolák.
Pósán László (Fidesz) szerint nem biztos, hogy a megyei tankerületek járások fölé emelése hosszú távon a jó megoldás. Majd egy be nem váltott ígéretével szembesítette a KLIK vezetőjét: nem történt meg az adminisztrációs teher csökkentése, sőt még nőtt is annak mértéke.
Hiller az elhangzott beszámolót egy intelligens beismerésnek nevezte, amely a 2010 és 2014 közti oktatási politika megbukásáról szólt. Kijelentette, bebizonyosodott, hogy nem lehet egy budapesti irodaépületből irányítani az állami intézményeket. Mint mondta, örül annak, hogy ezt a tárca illetékesei is beismerik, és visszalépnek ettől az elképesztően ostoba döntéstől. A szocialista politikus, utalva a szakképzés átszervezésére, közölte: nem érti, hogy ha valami egy központból nem működött, miért gondolják azt, hogy kettőből fog.
Dúró Dóra véleménye szerint a Hanesz által elmondottak homlokegyenest ellentétesek az elmúlt négy év történéseivel, ugyanakkor elismerte, hogy a Fidesz-kormány itt legalább képes volt az önkorrekcióra.
Szerinte megbukott a kormány egyenlőtlenségek eltüntetésére tett törekvése, utalt ezzel a gazdagabb önkormányzatok által nyújtott plusz szolgáltatásokra.
Felhívta a figyelmet az adatszolgáltatás nyújtotta leterheltségre is, hozzátéve: az adminisztrációs feladatok elvégzése külföldön nem a pedagógusokra hárul. Egyben jelezte: nagyon alacsony a pedagógiai munkát segítők aránya.
Szabó Szabolcs független képviselő szerint, ha egy rendszer már az alapjaiban hibás, felesleges azt renoválni. Majd a KLIK havi 5 milliárdos hiánya felől érdeklődött.
Farkas Gergely felszólalásában három kérdésre várt választ.
Az említett milliárdos hiány okaira és felelőseire volt kíváncsi, utalva arra, hogy ez nem egy hirtelen kiadásból származik.
A KLIK vezetőjét kérdőre vonta a szcientológiai egyház iskolákban folytatott propaganda-kampányával kapcsolatban is.
Harmadik kérdése a pedagógusokkal szembeni, három évre visszamenőleg fennálló bankszámlatartozásra vonatkozott.
Hanesz József közölte: működési korrekciókat hajtanak végre, a megyei szintet pedig megerősítik. A funkcionális feladatok átvétele szerinte segítség a járásoknak, ahol sokszor szakemberhiánnyal küzdöttek.
Az adminisztrációs terhekről szólva az elnök kiemelte: a rendelkezésre álló adatokat újból nem kérik be, csak adatpontosításra törekednek. Jelezte: jelenleg minden tíz pedagógusra egy nevelést-oktatást segítő kolléga jut, és ezt megfelelőnek tartják. A pedagógusok munkaterheléséről végzett felmérésük szerint az alapképzésben 23,72, a középiskolákban pedig 23,9 óra volt a terhelés. A Klik adósságát a szervezet több mint 550 milliárdos költségvetésével vetette össze, és azt mondta, még nem kellően gyors a működés, sok időt vesz igénybe, amíg végigér a kifizetés a rendszeren.
A felmentését kezdeményezték
Az elmondottak alapján tehát új irányba kell fordítani ezt a túlméretezett gépezetet, s a bajt csak tetézi, hogy konkrét elképzeléseket nem hallottunk arról, mi is a kormány szándéka.
Mendrey László, a Pedagógusok Szakszervezetének (PDSZ) elnöke is erre hívta fel a figyelmet, amikor kijelentette: a KLIK egy idegen test a magyar közoktatásban, és még mindig a keresik helyét a rendszerben.
Szerinte Hanesz József nincs tisztában azzal, miből áll a pedagógusok munkaideje, és jelezte: kezdeményezték Balog Zoltán szakminiszternél a felmentését, mert véleményük szerint személyes felelősség terheli az elnököt a milliárdos hiányért is.
Szóvá tette azt is, hogy a Klik egyáltalán nem válaszol beadványaikra.
Hanesz József válaszában elismerte, hogy vállalni kell a felelősséget, ugyanakkor számunkra nem tűnt úgy, hogy a lemondását fogalmazná.
Kiszámíthatatlan a pedagógus életpályamodell
Miután elültek a hullámok, Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár beszámolója következett. Elmondta, hogy a köznevelési törvényben nagy változás nem várható a tavaszi időszakban. Folyik a munka, hogy a pedagógus életpályamodellnél a minőségi többletmunkát is el tudják ismerni.
Természetesen, azért nem áll ilyen jól a magyar közoktatás. Erre hívták fel a figyelmet az ellenzéki politikusok is.
A legfontosabb kritika, hogy a pedagógusok bérezése idáig a minimálbérhez volt kötve, azonban a számítási alap megváltozott, és a növekmény most már nem a minimálbér arányával megegyezően változik.
Így viszont semmi sem garantálja a fizetések inflálódásának megakadályozását.
Szabó Szabolcs a szakképzési törvény megsértésére hívta fel a figyelmet: mint mondta, az Oktatási Hivatalnak fél évvel a jelentkezési határidő előtt nyilvánosságra kellett volna hoznia a keretszámokat, ezzel szemben azt csak 5 nappal a határidő előtt tette meg.
Dúró Dóra a köznevelési törvény várható módosításairól és annak időpontjáról kérdezte az államtitkárt, illetve a minőségi többletmunka bevezetését szorgalmazta.
A bizottság elnöke kiemelte, hogy jelenleg 10 évet kell egy pedagógusnak eltölteni a pályán ahhoz, hogy fizetése érdemben növekedjen, ezzel kapcsolatban arra volt kíváncsi, hogy kiválthatja, lerövidítheti valamilyen szakmai teljesítménnyel a pedagógus ezt az időt.
Mendrey László ezután a 9 évfolyamos képzésről kérdezte az államtitkárt, Horváth István, a Kollégiumi Szövetség elnöke pedig a kollégiumok finanszírozásával kapcsolatban várt válaszokat Czunyiné Bertalan Judittól.
Azonban csalatkozniuk kellett, ugyanis az államtitkár bár hosszasan és választékosan fogalmazott, gyakorlatilag egyetlen kérdésre sem adott érdemi választ.
A legtöbb esetben még el nem készült kutatási eredményekre hivatkozott, így további türelmet kért a bizottságtól.
Annyit azért elárult, az a kormány célja, hogy a gyerekek használható nyelvtudást szerezzenek a közoktatás során, és ezt egy 25 éve megválaszolandó kérdésnek nevezte. Elmondta, hogy az EMMI a fizetések inflálódását is meg kívánja akadályozni, és átláthatóbbá tenné az alapítványi iskolák működését is. De a mikénteket nem részletezte.
Dúró Dóra kérdésére annyit sikerült válaszolnia, hogy az említett törvény a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen fogják megalkotni, de hogy mikor kerül a parlament elé, arról már nem szólt az államtitkár.
A kollégiumokkal kapcsolatban elismerte, hogy a feladat ellátását át kell helyezni, amire nyitottak is, igaz semmilyen javaslatot nem terjesztenek be ezzel kapcsolatban.
A köznevelési államtitkár szerint a kilenc évfolyamos iskola ügyében szakmai és elemző munka folyik, az MTA-t is felkérték módszertani munkára. A tartalmi évfolyambontás mellett el kell végezni a nemzetközi összehasonlítást is - tette hozzá.
Arra ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy óriási a lemaradásunk az informatika oktatás terén az európai átlagtól.