Eldőlt: kötelezettségszegési eljárást indítanak a szuverenitásvédelmi törvény miatt

Eldőlt: kötelezettségszegési eljárást indítanak a szuverenitásvédelmi törvény miatt

Az Ursula von der Leyen vezette uniós bizottság a jelek szerint bekeményít a kormánnyal szemben.

Az Európai Bizottság szerdán úgy határozott, hogy felszólító levéllel kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben az uniós jog megsértése miatt - vette észre a Telex. Az EU-s testület friss közleménye szerint azután döntöttek így, hogy alaposan értékelték a nemzeti szuverenitás védelméről szóló, december közepén kormánypárti többséggel elfogadott törvényt.

Az Ursula von der Leyen által vezetett uniós bizottság úgy gondolja, hogy

a jogszabály sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, jelesül:

🔹 az uniós demokratikus értékeket;

🔹 a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát;

🔹 az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot (például a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az önvádra kötelezés tilalmát és az ügyvédi titoktartási kötelezettséget);

🔹 a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket;

🔹 valamint számos, a belső piacra alkalmazandó szabályt is.

Az Orbán-kormánynak két hónapja van, hogy válaszoljon a mostani felszólító levélre. Ha nem orvosolja az Európai Bizottság kifogásait, a testület úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt küld. Az eljárás vége pedig per, majd pénzbírság lehet.

A kifogásolt fideszes jogszabály egyébként zömmel az újonnan felállt Szuverenitásvédelmi Hivatalról szól, melynek élén Lánczi Tamás áll, miután Orbán Viktor felkérte, Novák Katalin pedig kinevezte a poszt betöltésére.

Néhány hete az Európai Parlament a szuverenitásvédelmi törvényt az oroszországi külföldi ügynökökről szóló törvényhez hasonlította állásfoglalásában.

Civil szervezetek úgy tartják, valójában egyfajta önkényvédelmi törvényről van szó, a célja pedig az, hogy minden kritikus hangot elhallgattasson.

(Címlapkép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió helyzetéről tartja meg évenkénti beszédét az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2023. szeptember 13-án. MTI/EPA/Julien Warnand)