Kedd este nyújtották be a szuverenitásvédelminek nevezett törvénycsomagot, és a tervezet egyik fontos eleme, hogy jövő február 1-től életre hívják az úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Az ötletgazda Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető. A Telex arról ír, hogy a politikai szuverenitás „védelmére” létrehozandó hivatal a „külföldi beavatkozásra utaló folyamatokat” vizsgálhatja majd.

Remek kérdés azonban, hogy pontosan mi is meríti ki ezt a fogalmat, ahogy szintén homály fedi azt, kit is vizsgálhatna majd ez az új hatóság.

Meglehetősen tág az értelmezési keret: a jogalkotó ugyanis a „demokratikus vita, az állami társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló dezinformációs tevékenységet” kénye-kedve szerint értelmezheti az intézmény létrejöttétől kezdve.

Új intézményi eszközzel operálnak, széles hatáskörrel, autoriter jelleggel

A létrehozandó hivatal jogköre számos feladatra kiterjed:

🟠 hatásköre, hogy „szuverenitáskockázat-értékelési módszertant” alakítsanak ki, majd

🟠 információk alapján és azok értékelésével „elemezzék a nemzeti szuverenitás érvényesülését”,

🟠 javaslatokat fogalmazhatnak meg, és ajánlásokat is tehetnek a Magyarország szuverenitását célzó intézkedésekre, továbbá

🟠 az egyik legfontosabb feladata, hogy évente jelentést is készítsen.

A szóban forgó hivatal vizsgálja a „más állam, külföldi szerv vagy természetes személy érdekében végzett érdekképviseleti, információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységeket”, másrészt pedig „a demokratikus vita, az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket, ha azok Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik”.

A lap szerint ez utóbbi részbe gyakorlatilag bárki beletartozhat, így akár újságírók is, nem csupán a választásokon induló szervezetek vagy civil szervezetek.

Ez a fajta jogalkotás, illetve az, hogy ilyen szabadon hagyják az adott rendelkezést, az autokrata rendszerekre jellemző. A lényege az, hogy senki ne tudja pontosan, hogyan kell az adott részt értelmezni, a cél pedig az, hogy a jogalkotó a törvényt a saját céljaira használhassa

– állapítja meg a Telex.

Megjegyzik, a Szuverenitásvédelmi Hivatal voltaképpen feltérképez, majd gyanú esetén továbbadja az egyes ügyeket az illetékes hatóságoknak. Emellett egyedi ügyeket vizsgál majd, azok eredményét nyilvánosan hozzáférhetően közzé is teszi majd a honlapján.

Akár 2030-ig is az intézmény élén állhat a hivatal elnöke

Az éves jelentésében nyilvánosan ott lesznek azon szervezetek nevei, amelyek nem teljesítették az adatszolgáltatási kötelezettségüket a hivatal felé. Ezt a jelentést pedig elküldik majd az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának, valamint a kormánynak is. A hivatal elnöke azt is kezdeményezheti, hogy a bizottság hallgassa meg a vizsgált szervezet vezetőjét.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Az első elnök személyére tehát Orbán Viktor január 1-ig tesz majd javaslatot, és legkésőbb 2024. február 1-jén már ki is nevezi Novák Katalin.

Ezáltal a hivatal legelső elnöke egészen 2030 elejéig hivatalban maradhat majd.

A TASZ szerint ez egy „önkényvédelmi törvény”

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azt közölte, az egész elképzelés úgy értékelhető, hogy az valójában egy, a hatalmi önkényt szolgáló törvénycsomag.

A törvényjavaslat a hatalom azon törekvését szolgálja, hogy minden kritikus hangot elhallgattasson. Ez nem újdonság, de az eszközeik erre egyre durvábbak.

Ez a törvény valójában önkényvédelmi törvény

– foglalja össze a TASZ, megjegyezve azt is, újságírókon túl cégek, egyházak, szakszervezetek és önkormányzatok is az új hatóság célkeresztjébe kerülhetnek. Úgy látják, az ennek megágyazó törvény el fog bukni.

(Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben 2022. július 11-én. Balról Simicskó István, a KDNP, jobbról Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)