Eldőlt: Nem szavazhatunk az olimpia megrendezéséről

Nem hitelesítették az erről szóló népszavazást.

A kezdeményezést Erdélyi Katalin Krisztina nyújtotta be magánszemélyként szeptember 6-án. A kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvényt?"

Az NVB többsége szerdai ülésén 9:2 arányban úgy döntött, hogy a kérdés nem hitelesíthető, mert az részben az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdéseket érint, valamint nem felel meg a választópolgári egyértelműségnek, mert azt a hamis látszatot kelti, mintha a törvény visszavonása a pályázat visszavonását jelentené, megakadályozná az olimpia rendezését.

Azt meg kell jegyezni, hogy a II. Orbán-kormány, 2011-ben a népszavazások érvényességének küszöbét visszaállította az 1997-es törvénymódosítás előtt érvényes szintre: az összes szavazásra jogosult fele plusz egy főre. Ezzel a fideszes többség azt akarhatta elérni, hogy ne lehessen jogilag érvényes népszavazást tartani a jövőben. A múlt vasárnapi, kötelező betelepítési kvótákról szóló referendum elsősorban emiatt nem lett érvényes.

Közel 1400 milliárd forint

A budapesti olimpia megrendezési költségét több, mint 1400 milliárd forintra becsülik. Az utóbbi olimpiák esetében a végleges költségek legalább háromszorosan túllépték az eredeti terveket.