Kovács János az Alfahírnek elmondta: értelme sem volna a Jobbik és a baloldali pártok összefogásának, mivel minden szereplő kölcsönösen kompromittálódna egy ilyen „technikai koalíció” által.
„A jobb- és baloldali ellenzéki pártelitek választási alkui vagy háttéralkui helyett a cél a protesztszavazatok begyűjtése, akár az ideológiai paletta túloldaláról is” – vélekedett az Iránytű Intézet vezető elemzője. Hozzátette: ezt kívánja a politikai racionalitás és a választási rendszer logikája.
„Medgyessy hibás stratégiai következtetést vont le”
Medgyessy Péter kijelentésére, hogy a baloldal fogjon össze a Jobbikkal, reagálva Kovács János úgy fogalmazott: a volt kormányfő a pártpreferenciák jelenlegi állásából, az egyes pártok szavazótáborának aktuális méretéből vont le hibás stratégiai következtetést. Azonban ennek kialakításakor öt dolgot mulasztott el figyelembe venni: a választói attitűdöket, amelyek egy ilyen „technikai koalíció” ellen hatnak; a Jobbik stratégiai célját, ami a szavazótáborok közötti, nem pedig a pártelitek közti hídépítésről szól; a baloldali pártok dominanciaharcát, ami sokkal inkább egymás legyőzésére fókuszál a kormányváltás helyett; a politika szimbolikus dimenzióját, vagyis egy ilyen döntés hatását az ideológiailag elkötelezett szavazókra; s végül, hogy a felvetés muníciót szolgáltat a kormányzati propaganda számára.
A kormánypártok félnek a Jobbik vezérszerepétől
Kovács János szerint azon baloldali önmeghatározású szavazók, akiknél a kormánnyal szembeni ellenérzés erősebb, mint a politikai preferencia, könnyedén „átszavazhatnak” arra a jelöltre, akit választókerületi vagy országos szinten a Fidesz-KDNP esélyesebb kihívójának tartanak. Ezért a kormányközeli véleményformálók kommunikációja arra épít, hogy lehetőleg megakadályozza a protesztszavazatok összeadódását, illetve hiteltelenítse azokat a szereplőket, akik valamiféle „vezérszerepre” alkalmasak az ellenzéki oldalon. De ezt a célt szolgálja az is, hogy a Jobbikot összemossák a baloldal legelutasítottabb szereplőjével, Gyurcsány Ferenccel.
A néppártosodás jelentősen javította a Jobbik megítélését
Az Iránytű Intézet vezető elemzője lapunknak értékelve a Jobbik néppártosodását, arról is beszélt, hogy a párt egységesítheti az ellenzéki szavazókat, mivel az egyetlen potens erővé vált.
„A Jobbik néppártosodásának sikere rövid távon nem annyira a pártpreferenciák változásában mérhető, sokkal inkább a választói attitűdök változásában”
- szögezte le lapunknak Kovács János. Szerinte a néppártosodás hatására jelentősen javult a Jobbik megítélése (szimpátia, kormányképességbe vetett hit, másodlagos pártpreferenciák), miközben csökkent a párt elutasítottsága. Ez pedig hosszabb távon, egy a Jobbik irányába is részben nyitott kormánypárti szavazótáborral és egy meggyengült, vezetői válságtól sújtott baloldali pólus mellett komoly fenyegetést jelenthet a centrális erőtérre, így a Fideszre nézve.
„Az az erő, amelyik képes a jobb- és baloldali protesztszavazókat is maga mögé állítani, az összeroppantja a centrális pozíciót birtokló pártot”
- jelentette ki az elemző.