Hutkai Mariann bíró közölte: a törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és mivel a vádlottal szembeni eljárást elévülés miatt megszüntette, az ügyet érdemben nem vizsgálhatta. A csaknem 750 ezer forint bűnügyi költséget az állam fizeti.
Az első fokon eljáró Debreceni Járásbíróság Tóth Józsefet 540 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A járásbíróság a politikus által 2005-ben felügyelt M3 Kht.-nél feltárt pénzügyi szabálytalanságok, a közmunkaprogramban fellelt törvénytelenségek megoldásának kezelésében találta bűnösnek az egykori alelnököt.
Az ügy előzménye, hogy az M3-as Kht.-nál pénzügyi szabálytalanságok merültek fel, és a közgyűlés akkori szocialista elnöke, Juhászné Lévai Katalin megbízta Tóth Józsefet, hogy vizsgálja ki az ügyet. Az alelnök 2005 februárjában két értekezletet hívott össze, amelyeken részt vett B. Péter, a cég projektvezetője és P. Barnabás, a kht. ügyintéző titkára, aki helyettesítette az ügyvezetőt, amikor betegállományban volt. Tóth József mindkét alkalommal rosszallását fejezte ki a szabálytalanságok, a jogosulatlan kifizetések miatt, de többször jelezte, hogy az elhangzottakat szűk körben szeretné tartani.
Tóth József az értekezleten tudta meg, hogy B. Péter és P. Barnabás az ismeretlen okból keletkezett hiányt miként próbálta eltüntetni. A következő értekezleten pedig megbeszélte velük a törvényesség látszatának érdekében felvetett megoldási javaslatokat. A megbeszélésekről P. Barnabás hangfelvételt készített, és másnap ennek másolatával, valamint okirati bizonyítékokkal feljelentést tett.
A feljelentés nyomán P. Barnabást és B. Pétert 2010-ben, illetve 2012-ben jogerősen elítélték ugyanezen ügy miatt sikkasztás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt. Mindketten pénzbüntetést kaptak.
A Debreceni Járásbíróság elsőfokú ítélete szerint egyértelmű, hogy Tóth József hivatalos személyként járt el, mint ahogyan az is, hogy a kht.-nál felmerült pénzügyi szabálytalanságok feltárására szóban megbízást kapott a közgyűlés elnökétől.
Helmeczy László, a vádlott védője a szerdai tárgyaláson is tévesnek és iratellenesnek nevezte az első fokon megállapított tényállást. Miután Tóth József a feltárt hiányosságok miatt írásban kérte vizsgálat lefolytatására az akkori közgyűlési elnököt, és mellékelte a hiányosságokat feltáró könyvvizsgálói jelentést, a védő szerint nem is követhetett el bűnpártolást. Felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy az ügy már akkor elévült, amikor Tóth Józsefet első alkalommal hallgatták ki gyanúsítottként.
Az ügyvéd éles szavakkal bírálta az ügyészséget, mondván, "ez az ügy jó példája annak, hogy az ügyészség beáll a hatalom szolgálatába". Helmeczy László szerint a vádhatóság mindig akkor "találta meg" Tóth Józsefet, amikor az bejelentette, hogy indul az országgyűlési képviselő-, vagy a polgármester-választáson.
Az ügyészség képviselője fenntartotta a vádat, s annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az ügy nem évült el.
A törvényszék azonban nem osztotta az ügyész álláspontját, és felvetette, hogy 2005 és 2010 között, amikor Tóth József országgyűlési képviselő volt, a vádhatóság nem kérte a parlamenttől mentelmi jogának felfüggesztését. Ha ez a kérelem megtörtént volna - függetlenül attól, milyen döntést hoz a mentelmi bizottság -, az elévülés ötéves időszaka a képviselőként töltött időszakkal meghosszabbodott volna.
Tóth József az utolsó szó jogán bűncselekmény hiányában történő felmentését kérte. Ezt azonban a törvényszék nem vizsgálhatta, mert az ügy elévült.
A másodfokú végzést a vádlott és védője tudomásul vette, az ügyész három nap gondolkodási időt kért.
A tárgyalás után Tóth József annyit mondott: a bíróság még tartja magát, de az ügyészség szégyenteljes szerepet vállalt.