A japán egészségügyi minisztérium közlése szerint a létesítmény egykori munkása a harmincas éveiben járt, amikor 2012 októberétől 2013 decemberéig a Fukusima-1 erőműben dolgozott. Előzőleg egy másik atomlétesítményben töltött el hónapokat. További három megbetegedés ügyében még folyik a vizsgálat - közölte a minisztérium, amely korábban már az atomerőmű több volt dolgozójának beadványát utasította el.
Szakértők szerint a Japán északkeleti részén álló, 2011. március 11-i földrengés és szökőár által megrongált Fukusima-1 atomerőmű több más dolgozójánál is kialakulhatott a sugárzás miatt daganatos megbetegedés, de eddig a hatóságok egy ízben sem ismerték el ezt. Korábban más atomerőművekben dolgozó 13 munkás rákbetegségét tulajdonították a sugárzásnak a japán hatóságok.
A Fukusima-1 atomerőmű hat reaktora közül háromban következett be baleset néhány órával azután, hogy a szökőár elöntötte a szigetország északkeleti partvidékét. Ezután hidrogénrobbanások következtében leomlott a létesítmény több épülete, és nagy mennyiségű radioaktív anyag került a környezetbe.
A létesítményben több ezer munkás dolgozott a katasztrófa következményeinek felszámolásán, a reaktorok hűtésén, a sugárszennyezett törmelék összegyűjtésén és a több ezer tonna radioaktív víz kezelésén. A válság tetőpontján - kényszerűségből - megemelték a megengedett sugárdózist, amelynek a munkások ki voltak téve a munkálatok idején.
Hivatalos adatok szerint senki sem halt meg a sugárzás miatt a fukusimai katasztrófa után, amely az 1986-os csernobili atomerőmű-baleset óta a legsúlyosabb nukleáris szerencsétlenség volt. Az erőmű akkori igazgatója azóta rákban elhunyt, de a hatóságok szerint nem a baleset következményei okozták halálát. Josida Maszao az erőműben tartózkodott a katasztrófa idején, és a következő fél évben erejét nem kímélve dolgozott a létesítményben.