A bizottság a kormánypárti képviselők támogatásával megszavazta a fideszes Győrffy Balázs mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítására vonatkozó javaslatát, vagyis azt, hogy
ha a földek egy új tulajdonos kezébe kerülnek, akkor neki lehetősége lesz megemelni a bérleti díjakat, hogy azok megfeleljenek a piaci árnak.
Minderre azért van szükség, mert 2001-ben az Orbán-kormány nagybirtokosoknak, többek közt Simicska Lajosnak adott bérbe állami földeket 50 évre - a piaci ár töredékéért.
Staudt Gábor jobbikos országgyűlési képviselő az ülés elején elmondta: amennyiben a javaslat célja a helyzet rendezése, úgy azt támogathatónak találják, ám kettős érzéseik vannak a kezdeményezéssel kapcsolatban: különös, hogy épp ekkorra időzítették a helyzet rendezését, hiszen hétfőn kezdik kiárusítani az állami földeket. Mivel a nevetséges áron bérelt földeket senkinek nem érte volna meg megvásárolni, ez a probléma elhárulhat, ám a licitálások megkezdése előtt így megjelenhetnek olyan spekulánsok is,
akik pusztán befektetési céllal szállnának harcba az érintett földekért.
Jól látható az is, hogy az utóbbi időszakban jelentősen megugrott az aranykalászos gazdák száma. Ez egy olyan, könnyedén megszerezhető végzettség, mely lehetővé teszi megszerzője számára, hogy állami földekhez jusson.
Különös módon aggályainak adott hangot a fideszes Répássy Róbert is. A módosítás lehetőséget adna az új földtulajdonosoknak arra, hogy egyoldalú döntéssel emeljék meg a bérleti díjat, amit a bérlő a bíróságon támadhat meg, ha túlzónak érzi az emelés mértékét. Répássy szerint több száz vagy akár több ezer ügyben indulhatnak ilyen eljárások, ami elképesztő terhet róhat a bíróságokra.
A módosítás és az állami földek eladása ellen emelt szót az MSZP-s Kiss László is, aki attól tart, hogy befektetők, oligarchák szerezhetik meg azokat.
Fodor Gábor kijelentette: ők, Liberálisok sem támogatják a javaslatot, (a többes szám használata némiképp indokolatlan) úgy látják, hogy személyre szabott politikai büntetésről van szó Simicska Lajossal szemben.
A Jobbik részéről Szilágyi György elmondta: három fő kérdésről van szó, az egyik, hogy egyáltalán el kell-e adni az állami földeket. Ebben nem értenek egyet a kormánnyal, a Jobbik ugyanis nem árusítaná ki a nemzeti vagyont. Abban egyetértenek a kormánnyal, hogy meg kell változtatni a bérleti szerződéseket, mert tarthatatlan a helyzet, hogy több nagybirtokos is nevetséges áron bérel földeket. Kulcskérdés az is, hogy a külföldiek hozzájuthatnak-e a magyar földekhez, a Jobbik ugyanis határozottan ellenzi ezt.
Kiderült az is, hogy bár a földet eddig használó gazdáknak elővásárlási joguk lesz a földekre, ám ehhez a licit során ajánlott legmagasabb árat kell kifizetniük, így a befektetőkkel sok esetben esélyük sem lesz majd felvenni a versenyt. Ráadásul amennyiben liciten kívül, elővásárlási jogukkal élve szereznék meg a földet, úgy nem járna számukra az a kedvező hitelkonstrukció, ami a nyertes licitálókat megilleti.
Bitay Márton Örs államtitkár szerint a földforgalmi törvény garantálja, hogy a földek helyi gazdák kezébe kerüljenek, azt, hogy a feltételek közül az utolsó pillanatban egy rendelettel kivették azt a kitételt, hogy a földekre csak magyar állampolgár licitálhasson, azzal indokolta,
hogy a Jobbik és az MSZP összefogva beadványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz és Brüsszelhez, hogy megfúrják ezt.
A portálunknak nyilatkozó Magyar Zoltán szerint viszont elképesztő ez a vádaskodás a kormány részéről: a Jobbik az LMP-vel és a szocialistákkal közösen azért fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy megakadályozzák a földek kiárusítását, a brüsszeli panaszból viszont egy szó sem igaz.
"A Jobbik sosem vitte külföldre a szennyest. Ha a kormány komolyan gondolja ezt az állítást, akkor álljon elő a bizonyítékokkal"
- jelentette ki. Magyar Zoltán egyben felszólította a kormányt, hogy állítsa le a földek eladását célzó intézkedéseit, hiszen hétfőig még lehetőségük volna erre.
A javaslatot a kormánypárti képviselők támogatásával végül elfogadta a bizottság, így a törvénymódosításról hamarosan dönthet a parlament, itt azonban a képviselők kétharmados többségének szavazatára lesz szükség.