Az ellenzéki pártok kiállnak a szociális ágazatban dolgozók béremelése és sztrájkjoguk gyakorlásának biztosítása mellett - hangzott el hétfőn a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd politikusainak sajtótájékoztatóján, miután a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók (MKKSZ), valamint a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) vezetőivel tárgyaltak.
Ungár Péter (LMP) szerint megfutamodtak a kormánypártok az egyeztetés elől, emiatt a hétpártinak indult tárgyalás végül ötpárti lett.
Úgy látszik, a Fidesz és a KDNP nem tartotta fontosnak, hogy a sztrájkhelyzetben lévő szociális szektorral foglalkozzon
- mondta. Holott szerinte nemzeti minimumot képezhettek volna a kérdésben.
Korózs Lajos (MSZP) az Országgyűlés népjóléti bizottságának elnökeként partnerséget ajánlott az érdekképviseleteknek ahhoz, hogy a parlamenti előterjesztések mellett más eszközökkel szerezzenek érvényt jogos követeléseiknek. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az ágazatban dolgozók 80 százaléka minimálbért vagy a garantált bérminimumot keresi.
Tordai Bence (Párbeszéd) kijelentette: a rabszolgatörvény ellenzésekor létrejött egység továbbra is fennáll.
Arató Gergely (DK) tarthatatlannak ítélte a szociális béreket és azt is, hogy a sztrájktörvény szerinte a közszférában szinte lehetetlenné teszi a sztrájkot.
Stummer János (Jobbik) új korszaknak nevezte az ötpárti egyeztetést az érdekképviseletekkel, amely szerinte lehetőséget ad majd arra, hogy egy kormányváltást követően is közös munkát végezzenek.
"2010 óta, amikor a Jobbik bekerült a Magyar Országgyűlésbe, azon dolgozik, hogy a magyar emberek tisztességes munkáért tisztességes bért kapjanak."
Mint mondta: azóta minden lehetséges eszközt megragadtak arra, hogy a szociális szektorban dolgozó több tízezer ember bérrendezését valóra váltsák.
"Azok az emberek, akik a legnehezebb sorsú állampolgárok életminőségének javításáért dolgoznak, ezért vállalnak rendkívül sok túlórát, s végeznek emberfeletti szolgálatot, azok az emberek a jelenleginél sokkal nagyobb megbecsülést érdemelnének"
A Jobbik alelnöke örömét fejezte ki azért, hogy az ellenzéki pártok és a szakszervezetek egy asztalhoz tudtak ülni.
Hozzátette: Nagyon bízunk abban, hogy ez egy új korszak kezdetét jelenti, és a következő hetekben, hónapokban és években kialakul egy olyan jó együttműködés, amelynek eredményeképpen 2022-ben el fogjuk kergetni Orbán Viktor kormányát ebből az országból.
"Lesz egy olyan bizalmi kapcsolat ezek között szakszervezetek és pártok között, hogy nem kell bizonygatni majd az első találkozónkon, hogy ugyanazt fogjuk tenni kormányon, mint amit ígértünk ellenzékben."
Stummer János korábban is foglalkozott a témával:
"Egy szociális dolgozó fontosabb munkát végez, mint egy országgyűlési képviselő"
Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa felhívta a figyelmet: a KSH adatai szerint a szociális dolgozók havi nettó átlagfizetése 88 ezer forint, érdemi béremelés 10 éve nem történt az ágazatban. "Úgy becsüli meg Orbán kormánya a szociális dolgozókat, hogy a létminimum összegét sem biztosítja nekik" - mondta.
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke a kormányzattal hosszú ideje zajló tárgyalásokról azt mondta: az ágazatban dolgozók elutasítják az eddig tapasztalt lekezelő magatartást.
Rámutatott: a hétfői tárgyalás sem hozott eredményt az elégséges szolgáltatások mértékéről, mert, ahogy fogalmazott, a kormányzat a száz százalékhoz ragaszkodik, így annak eldöntésére marad a bírósági út. A kormányzat nem biztosítja az alaptörvényben szereplő sztrájkjogot - jelentette ki és ágazati kollektív szerződést szorgalmazott.
Elég volt a szép szavakból!
- üzente Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke Orbán Viktor miniszterelnöknek, Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének, Fülöp Attila államtitkárnak és Simon Attila István helyettes államtitkárnak. Az ágazatban dolgozó mintegy 90 ezer ember nem szép szavakat vár, hanem tisztességes munkabért - mondta.
(MTI)