A bécsi Agrártudományi Egyetem (Boku) szakértői a PNAS szaklapban mutatták be kutatási eredményeiket.
Az egyik perui tartományról elnevezett Junín-vírus (kiejtése: hunin) elsősorban Dél-Amerikában okoz vérzéses lázat, a kórokozót rágcsálók terjesztik. Az Egyesült Államokban azon vírusok közé sorolják, amelyek a legnagyobb kockázatot jelentik a nemzetbiztonság és a közegészségügy szempontjából.
A Boku adatai szerint a vírus okozta betegség megelőzésére és kezelésére egyelőre nincs gyógymód. A fertőzötteknek jelenleg olyan páciensektől származó vérplazmát adnak, akik már túlélték a fertőzést. A kezelés ezen módjának magas a biztonsági kockázata és csak korlátozottan alkalmazható. Terápia nélkül a Junín-vírussal való fertőzöttség halálozási aránya 20-30 százalékos.
Az antitesteket a Bokuban kifejlesztett, génmódosított dohánynövényeken állították elő. Ez a módszer már sikeresen működött az ebola és a HIV elleni antitestek előállításakor. A dohánynövények génjeit úgy módosítják, hogy azok "méretre vágott" cukorláncolatokat kapcsolnak az antitestekhez, amivel jelentősen megnövelik hatékonyságát.
"A kutatást az teszi egyedülállóvá, hogy teljes védettséget figyelhettünk meg, még akkor is, ha a kezelést hat nappal a megfertőződés után kezdtük el, és az állatok mára betegség tüneteit produkálták" - mondta el Herta Steinkeller, a Boku alkalmazott genetikával és sejtbiológiával foglalkozó intézetének munkatársa.