Egyre-másra hallani politikusoktól, pártoktól hogy megmérettetik magukat az ellenzéki előválasztáson. De vajon hogy áll a felkészülés? Hány aktivistára lenne szükség, van-e már konkrét szabályrendszer, hogyan lehet kizárni a csalást és azt, hogy a résztvevők adatait ne olvasgassák a Belügyminisztériumban? Erről is kérdeztük Hajdú Gergelyt, a 2019-es budapesti előválasztást (is) lebonyolító aHang kampányigazgatóját. Interjú.
Ha ma megállapodnak a pártok, akkor holnap kezdődhetne is az előválasztás?
Nem..., technikailag, a fejlesztéssel, illetve az aktivisták toborzásával május közepére tudnánk végezni, de inkább a június közepe a reális a választókörzetekben, és szeptember a miniszterelnök-jelöltek esetében. Sok minden függ a pártoktól, mikor és miben tudnak megegyezni. Ha azt szeretnénk, hogy legyen minél több civilszerepelő, akkor a szeptember lenne az optimálisabb. Nyilván az aktuális járványhelyzetre is reagálnunk kell, amivel most még nem számolhatunk, de amíg magasak az esetszámok, addig nem szervezhetünk utcai, sátras szavazást.
Hogy áll a fejlesztői munka?
A 2019-es tapasztalatokból indultunk ki. Lassan már egy éve fejlesztjük a rendszerünket, ami a főpolgármester-választásnál a teljesen online és az offline szavazást is egyszerre tudta kezelni. Ennek a leglényegibb pontja a duplikáció kizárása volt, és a rendszer jól vizsgázott, nem hallottunk arról, hogy valaki kétszer tudott volna szavazni. Pedig 64 ezren az utcákon, 4 ezren pedig teljesen online voksoltak. Most a korábban túl bonyolult online szavazást sikerült leegyszerűsíteni, és még biztonságosabbá tenni. Van egy ügyfélkapus megoldásunk, ami egy telefonos natív applikáció. Az adatok nálunk nem jelennek meg, a rendszer az ügyfélkapun keresztül azonosítja a szavazót, így a megfelelő választókerületi jelölteket kínálja fel a számára. Van egy másik, nagyobb innovációnk, ami gyakorlatilag a sátras szavazást képezi le online. A szavazó az igazolványáról készült fotó elküldése után élő videóhívásban találkozik egy aktivistával, aki a népességnyilvántartóval ellenőrizteti a személyazonosságot. Ezután, ha minden rendben van, enged szavazni. Minden ugyanúgy történik, mint a sátrakban, csak online.
Mennyire biztonságos a folyamat? Kerülhetnek-e egy harmadik félhez az adatok?
A rendszert még teszteljük, úgy nem indítjuk el, hogy azt minél több szakember ne ellenőrizte volna, illetve egy független, külsős céggel is auditáltatni fogjuk. Amúgy ha ügyfélkapun keresztül vesz részt valaki az előválasztáson, akkor a kíváncsiskodó még a Belügyminisztériumban is csak annyit láthat ebből, hogy adott időpontban valaki használta az ügyfélkapuját, de hogy mire, azt nem tudja megnézni. Az online sátras szavazásnál pedig mindenki egy böngészőt nyit meg a saját gépén, és olyan aktivistákkal lép kapcsolatba, akik megfelelő szerződést és titoktartási nyilatkozatot írtak alá. Ezt úgy lehetne a legoptimálisabban megszervezni, ha az aktivisták egy helyiségben, az általunk biztosított és ellenőrzött laptopokkal dolgoznak, és nincs náluk a telefonjuk sem, így fotót sem tudnak készíteni a monitoron megjelenő igazolványképekről.
Bár még nem tudni, hogy egyáltalán mely körzetekben lesz előválasztás így január végén, Ön szerint hány aktivistára lenne szükség, hogy minden jól működjön?
Miniszterelnök-jelölti előválasztás mindenképp lesz, ami azt is jelenti, hogy az egész országban jelen kell lennünk. Ma még nem tudom megmondani, hogy ez hány száz települést, sátrat, autót jelent. Azzal kalkuláltunk, hogyha a lehető legtöbb embert akarjuk elérni, ahhoz országosan 5-10 ezer aktivistára lenne szükség.
És ebből most mennyit látnak?
Jelenleg nagyjából ezer olyan aktivistát ismerünk az aHangon keresztül, akivel mindenképpen számolhatunk. A főpolgármesterin kb. 220-230 aktivistát delegáltunk mi, és kb. ezer embert a pártok. Mi azokat próbáljuk megkeresni, akik kifejezetten civilként akarnak részt venni az előválasztásban. Azt gondolom, 5-10 ezer embert meg kell mozgatni. Ez egy óriási meló, de már most is ezt csináljuk, és sok minden függ a pártok erőforrásaitól is.
A pártok ebben a munkában mennyire partnerek?
Abszolút partnerek, ahogy azok voltak 2019-ben is, de összehangolt aktivista-koordinációnk még nincsen velük. A következő 1-2 hétben ennek is be kell indulnia.
Gondolom, ezt az innovációt nem pusztán arra fejlesztették, hogy levezényeljenek egy előválasztást. Mire lehet még használni a rendszert?
Szerintünk fontos, hogy bármily döntéshozási folyamat elérhetővé váljon a legtöbb ember számára online is, és adott esetben a petícióink kiváltására, ügydöntő kampányokban is alkalmazhatjuk ezt. Sőt, ha jól vizsgázik a rendszer, önkormányzatoknak, civilszervezeteknek is továbbadhatjuk, de itt még nem tartunk. Először az előválasztásra szeretnénk koncentrálni. Alapvetően közösségi finanszírozásból működünk, a fejlesztőink a hétköznapi munkájuk mellett dolgoznak ezen a projekten. A validálásra, önkéntesek, megyei koordinátorok toborzására, kellékek beszerzésére és/vagy bérlésére fogunk felajánlásokat kérni. Eddig nagyjából 5 millió forint összegyűlt, ez remélhetőleg több lesz, ha nagyobb nyilvánosságot kap a petícióink, ami egyúttal egyfajta előregisztráció is a majdani szavazásra.
A Partizánban 50 milliós költségről beszélt.
Mi a saját finanszírozásunkból jutottunk el idáig, mondhatni a saját szakállunkra fejlesztettünk. Az 50 millióban már sok új tétel is szerepelne, például az OEVK- vagy megyei szintű koordinátorok alkalmazása, a nyomtatási költségek, vagy épp a rendszer auditálása egy külsős céggel.
Mennyire nagyvárosi ez a modell, mennyire tud működni egy olyan választókerületben, ahol több tucat kis település van?
Ez menet közben fog kiderülni. Képesnek kell lennünk arra, hogy eljussunk a párszáz fős településekre is. Ugyanakkor, ha mi el is megyünk, akkor vajon fényes nappal ki az, aki odajön szavazni. Persze az is egy lehetséges opció, ha valaki elmegy egy nagyobb városba, és az érdeklődő polgármester szemétől távol vesz részt az előválasztáson. Reméljük, minél többen szavaznak majd.
Lesznek figyelemfelhívó kampányaik?
A saját erőnkből promotálunk, de partnerünk a „Nyomtass te is!”, ami majd eljuttatja az előválasztás hírét a kistelepülésekre. Egyébként ők is jórészt közösségi finanszírozással működnek, ehhez a projekthez nekik is szükségük lesz még támogatókra.
A szavazók hány százaléka tudná legitimálni az előválasztást? Ha csak 10 százalék él ezzel a lehetőséggel, akkor mennyire lehet demokratikusnak nevezni az ellenzéki jelölt kiválasztását?
Az előválasztás intézményét több helyen is használják a világban, különböző szinteken, és már 4-5-10 százalékos részvételi arány is lehet ügydöntő, eredményezhet győztes jelöltet. Azt én most nem tudom megmondani, hogyha érdeklődés hiányában elmarad valamelyik körzetben az előválasztás, annak mi lesz a politikai következménye. A mi feladatunk az, hogy mindenki tájékozódjon erről a lehetőségről, de az már a pártok és a jelöltek dolga, hogy meggyőzzék a szavazókat arról, érdemes rájuk szavazni.
Lesz 106 előválasztás?
Mi, az aHang-nál mind a 106 körzetben, átlátható, transzparens, érthető keretrendszerrel és feltételekkel akarjuk kiírni az előválasztást. Ez nem tudom, mennyire újdonság, de ennek lenne értelme. Az pedig majd utána kiderül, az adott körzetben van-e egyáltalán két jelölt, aki megugorja ezeket a küszöböket. Szerintem a realitás az, hogy nem lesz mindenhol előválasztás. Másrészt mi nem értünk egyet az inkumbens, hivatalban lévő jelöltek alanyi jogon való indulásával. Ha eddig jó munkát végzett, akkor az előválasztást is megnyerheti.
Meg lehetne egyszerre tartani az előválasztásokat?
Ez nagyban függ az aktivisták számától is. Akár egy-két hét alatt is levezényelhető, de valószínűleg ez jobban el fog húzódni.
Ön szerint hány körzetben lesz előválasztás?
Ha 60-70 körzetben lesz, arra már azt lehetne mondani, hogy ez valóban egy országos jelentőségű történet. De még sok a nyitott kérdés.
Mi lesz a pártokon kívüli, civil jelöltekkel?
Ez is eredményezhet még nézetkülönbségeket köztünk és a pártok között. Mi nem ellenezzük, hogy legyen egyfajta értéknyilatkozat arról, milyen értékrendű jelölt indulhat, vagy nem indulhat. Azt is tisztázni kell, hogy milyen fellebbviteli fórum dönthet az indulásokról, kik vétózhatnak, ha valakiről kiderül, hogy olyan szélsőséges nézeteket vallott az utóbbi években, amelyek bizonyos értéknyilatkozatokkal ellentétesek. Szükség van keretrendszerre. Mi ezért is szeretnénk mind a 106 körzetben előválasztást, mert csak így tudjuk megtalálni azokat a párthoz nem bekötött, de a helyi közéletben tisztelt és ismert embereket, akiknek van víziója és képesek összegyűjteni az ajánlásokat.
Ezekről egyeztettek már?
Ez még szintén a következő hetek munkája, de szeretném, ha legkésőbb február közepére megtörténne. Ha ezek a keretek tiszták, akkor nincs miről beszélni, utólag már nem lehet módosítani a szabályokon. Ennek szükségességéről próbáljuk meggyőzni a pártokat, ami persze további egyeztetést, kompromisszumot igényel mindkét fél részéről.
Persze, azt sem szabad elfelejteni, hogy az előválasztás célja mégiscsak az, hogy a kormánypárti jelöltnek legyen egy kihívója, és lássuk be, a hat párt nélkül nincsen előválasztás. Ez részben az ő bulijuk. A mi feladatunk az, hogyha már megnyílt ez a lehetőség, akkor a lehető legtöbb olyan ember is próbálkozzon, aki nincs a kötelékükben, de egyébként vállalja, hogy a pártok valamilyen támogatásával, a pártok céljainak megfelelően legyen a Fidesz kihívója. Ennél tovább nem kell terjednie a mandátumunknak.
Hogyan lehet megakadályozni, hogy Fidesz ne indítson el egy noname jelöltet az előválasztáson, akit aztán a saját szavazóival felpörget?
'19-ben is volt egy olyan nyilatkozat, amit jelölt és szavazó is aláírt, és amiben deklarálták, hogy az akkori előválasztás célja az épp akkor regnáló főpolgármester kihívójának a megtalálása. Ilyen minden bizonnyal most is kell, hogy legyen. Nem látok arra esélyt, hogy a Fidesz mindenhol erőforrást szánjon arra, hogy olyan jelölteket találjon és indítson, aki ezt bevállalnák. S mindezt a nyilvánosság teljes kizárásával megszervezve. Ennyire még őket sem tartom profinak.