A lap úgy tudja, hogy az ELTE megszünteti Bölcsészettudományi Karán a Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszéket, amely alacsony létszámmal működött patinás szellemi műhelyként, és a rendszerváltás után hívták életre, hogy modern szemlélettel töltse be a „szovjet időszakban” keletkezett űrt.
A 24.hu-nak egy név nélkül nyilatkozó tudós szerint ez azért fontos információ, mert „a nemzeti hovatartozás elmélyítését segítő két alapvető diszciplína a történelem kutatása és oktatása, illetve az irodalom”.
„Egy magát nemzetinek valló kormány miért mér több apró, de végül káros egésszé összefolyó csapást a történelmi kutatásra, a tudományág oktatására?”
- teszi fel a kérdést a tudós.
Az alapképzés finanszírozása 2008 óta változatlan, a működési költségeket így sokszor csak „adósságok árán” lehetett előteremteni - írja a 24.hu, hozzátéve, ez hosszú távon fenntarthatatlan. Ezért döntöttek szerkezeti átalakítások mellett az ELTE kancellárjának kezdeményezésére, melynek része a Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék összevonása a Művelődéstörténeti Tanszékkel.
Saját forrására hivatkozva ugyanakkor a lap arra hívja fel a figyelmet, hogy ha az oktatók más tanszékekre mennek át, akkor az nem fúzió, hanem egy szellemi és kutatóműhely megszüntetése. A „szervezeti átalakítással” egyébként az egyetem évi bruttó 480 ezer forintot spórol, ennyi a tanszékvezetői pótlék egy évre.
„A tanszék megszüntetése, vagy mondjuk úgy összevonása az egyetem vezetősége részéről egyfajta önvédelem, meghátrálás: anélkül kell felmutatni valamit a kancellárnak, hogy elismert kutatókat, szakembereket kelljen utcára tenni”
- írja a lap. A cikk úgy fogalmaz:
„(...) a magára nemzeti kormányként tekintő kabinet tíz éve nem nyúlt a finanszírozáshoz, ami kis lépésekben, de elég határozottan tette lejtőre állami egyetemeken a történettudományi alapképzést.”