Ember Zoltánt, az Iránytű Intézet ügyvezetőjét kérdeztük az eddigi adatokról és a választás lehetséges kimeneteléről. Gyors interjú.
Kora délután még arról beszéltünk, hogy Bíró László akár még nyerhet is egy szoros küzdelemben. Azóta azonban befutottak a további részvételi arányról szóló adatok. Mire lehet következtetni az eddigi adatokból?
Ami a részvételi arányt illeti, valóban alacsonyabb, mint a 2018-as országgyűlési választásoké.
Azt azonban ne felejtsük el, hogy 2010 óta, a második Orbán-kormány kezdete óta volt összesen öt időközi országgyűlési képviselő-választás, és úgy tűnik, hogy az öt közül a mostaninál lesz a legmagasabb a részvétel, még úgyis, hogy talán valahol 45-46 százalék között áll meg a számláló.
Egy ilyen szituációban mindenki mozgósítási versenyt próbál végrehajtani, de nem mindegy, hogy a saját szavazótáborának 40-50-60 vagy a 90 százaléka aktivizálódik, tulajdonképpen ez szokta eldönteni az időköziket.
Kevésbé szokták a hangsúlyt arra helyezni, hogy új szavazókat szólítsanak meg, ilyenkor inkább mindenki a saját táborához próbál beszélni.
Szó volt a kétharmadról: az az ellenzéki szavazókra mozgósítólag hat, hogyha sikerült eljuttatni ezt az üzenetet, hogy itt le lehet bontani a kétharmadot. Ez az ellenzéki szavazók egy részét felbiztatja, és ettől jobbak mehetnek szavazni, míg a fideszesek szavazóknál viszont éppen az ellenkezője igaz: őket inkább demobilizálja a kétharmad tétje.
A fideszes szavazók 30-40%-a úgy gondolja, hogy plusz-mínusz egy képviselői hely nem oszt, nem szoroz, ezért is volt az, hogy a Fidesz teljesen más típusú kampánnyal készült: a jelölt helyi kötődését bemutató, kifejezetten érzelemdús kampányt választottak. Valószínűleg egyébként ez volt az egyetlen járható út számukra, illetve arra helyezték a hangsúlyt, hogy a meglévő, függési rendszereket aktivizálják.
Hogyan látja, az eredmények ismerete nélkül, az este 7 óráig beérkezett adatok alapján kijelenthető, hogy eredményes volt az ellenzéki együttműködés vagy ez még csak az első lépés volt egy hosszú úton és lesz ez még jobb is?
Mindenképpen az utóbbit mondanám. Ez egy teljesen új helyzet volt az ellenzék számára. Az együttműködést, a koordinációt ugyanúgy tanulni kell, ahogyan azt is, hogy az aktivisták hogyan mozognak, ki mit mond, ki, miként intézi el azt, hogy az egyik párt posztoljon valamit a másik érdekében. Ezek mind olyan folyamatok, amiket most kell megtanulnia az ellenzéknek.
Azt gondolom, bár nem mutat szépen egy szoros vereség, de az egy ilyen helyzetben, amikor mindenki tanulja a másikat, az egyáltalán nem katasztrofális. Ugyanez elmondható a Fidesz szempontjából is, hogyha szoros vereséget szenved, akkor az maximum csak annyi üzenetet hordoz 2022-re, hogy a csatatér választókerületekre nagyon kell figyelni, mert a kormánypártok bukhatják a választást, ha a Borsod 6. típusú választókerületeket elveszítik.
Nyilván vannak olyan választókerületek az országban, ahol nem várható a fideszes jelölt legyőzése, de nagyon sok olyan is van - például Budapesten és más megyei jogú városokban -, ahol pedig szinte tiszta ellenzéki győzelem várható. Pontosan ezekben a típusú választókerületekben fog eldőlni 2022-ben, hogy ki fogja majd kormányozni Magyarországot.