A feltáró régészek bizonyosak abban, hogy a koreai Silla-dinasztia (Kr. e. 57-Kr. u. 935) idején az ott élt népek gyakorolták az emberáldozat ősi szokását. Még a múlt decemberben tárult fel egy Kr. u. 5. század végére keltezett sír, Gyeongjuban, Észak-Gyeongsang tartományban, amely az ősi dinasztia fővárosa volt majdnem ezer évig. A feltárások még a hónap végig tartanak, aztán majd megkezdik a többi 24 sír feltárását is a környéken.
Emberáldozat nyoma
A sírkamrában egy férfit és nőt temettek el együtt. A nő előkelő család sarja lehetett, akit felékszerezve temettek el, a mellette fekvő férfit viszont, valószínűleg feláldozták, hogy védje meg az előkelő hölgyet, majd a sírba helyezték. Már korábban is találtak emberáldozatra utaló jeleket Silla-kori sírokban, de főleg gyermek és női áldozatok voltak ismertek.
Harcos nők
A sírkamra melletti helyiségben gazdag kincsek tárultak fel. Oda temették el az előkelő hölgy kardját, lószerszámait és edényeit. A Silla-dinasztia előkelő hölgyei nem voltak otthonülő feleségek, hanem szívesen lovagoltak és harcoltak. Ezt a korabeli írásos feljegyzések is megerősítik. Sok kutató úgy véli, hogy ez a dinasztia a hun birodalomba integrált donghu népből ered, akik a sztyeppei lovas civilizációs örökséget hagyományozták utódaikra.