- Először is hadd gratuláljak az új albumhoz, és ahhoz, hogy már platinalemez a Fényárban és félhomályban CD! Olvastam olyan nyilatkozatokat, hogy elvileg nem is nagyon terveztétek, hogy idén egy vadonatúj Ossian anyag megjelenjen, de aztán Ricsivel annyira elkaptátok a fonalat, hogy mégis megtiszteltétek a jubileumot egy kiadvánnyal. Ennyire könnyen születtek meg az új számok?
- Köszönöm szépen! A számok könnyen születtek, csak mi nehezítettük meg azzal, hogy minden hangot alaposan átgondoltunk. (nevet) Úgy gondoltuk, hogy hamis nosztalgia helyett inkább új szerzeményekkel tisztelgünk a jubileum előtt. Az Ossian mindig is a dalokról és a dalszövegekről szólt, szomorú, hogy ezt jó páran benézték az elmúlt 30 év folyamán.
- Mivel csak egy év telt el a Lélekerő megjelenése óta, maradtak netán abból az időszakból olyan dal- és szövegvázlatok, amiket most fel tudtatok használni, vagy az új lemez mindegyike teljesen friss szerzemény?
- Előző albumokról lemaradt ötleteket, dalokat soha nem szoktunk felhasználni, mert annak mindig oka van, ha kimaradtak és azon az idő sem segít. (nevet) Vadonatúj ötletek születtek és azokból sem használtunk fel mindent. Az Álmod legyen például eredetileg egy hosszabb lélegzetű, összetett dal volt, teljes zenekari hangszereléssel, de a részek sehogyan sem akartak összeállni, akárhogyan kísérletezgettünk. Aztán a felvétel előtt közvetlenül jött az ötlet, hogy a „kevesebb néha több” elvet követve legyen inkább egy ilyen visszafogott, személyes szám.
- A stúdióban nem csak a mikrofon mögött álltál, hanem két dal erejéig basszusgitárt is ragadtál. Nem is akármilyen hangszert, hanem egy Fender Marcus Miller Jazz Bass modellt. Kizárólag a jubileum tiszteletére vetted elő, vagy mostantól sűrűbben is látni fogjuk a nyakadban, kezedben?
- Színpadon nem valószínű, de az otthoni játékhoz, gyakorláshoz határozottan megjött a kedvem! Sőt, az említett hangszertípussal annyira elégedett voltam, hogy vettem is egyet magamnak. (nevet)
- Ricsit eddig sem lehetett betalálni a gitártémái, szólói miatt, de úgy érzem – ha szabad egyáltalán ilyet mondani –, hogy most még szívből jövőbb, még átgondoltabb, technikásabb a játéka, gondolok itt például az újdonságként üdvözölhető, többször is fel-felbukkanó kelta-ír motívumokra, és nyilvánvalóan a Hajnalban balladájára… Persze ez lehet, hogy azért van, mert bizonyos elemeiben, de talán összességében is, hosszú évek óta a legtöbb dallamos témát rejtő albumnak tartom ezt az új anyagot. Egyetértesz ezzel?
- Teljes mértékben! Ricsivel 19 éve zenélünk, alkotunk együtt és már a kezdeteknél is komoly technikai tudással rendelkezett, amihez az évek folyamán egy magas szintű zeneiség társult.
- Lehet, hogy közhely, viszont teljes mértékben igaz, hogy ha belül minden rendben van, harmóniában él az ember, akkor az alkotómunka is könnyebben megy, és ha egy csapatban azonos a hullámhossz, mindenki tudja és szereti is a feladatát, akkor az a közös produktumon is érződik. Az Ossian-t, főként az utóbbi évek teljesítménye alapján, én egyre inkább ilyen zenekarnak látom…
- Igen, ez abszolút így van. A régi idők nagyon zűrösek voltak emberileg, néha felidézgetünk dolgokat és csak csodálkozunk a saját türelmünkön. Az új albumra született is erről egy dal, az Istennél a kegyelem.
- Nagy Zsolt Liszi billentyűs már többször is vendégszerepelt Ossian lemezen, viszont Ángyán Tamás meghívása és – gitárja helyett ezúttal a – hegedűjátékának kiaknázása kinek jutott eszébe?
- Én vagyok a tettes. (nevet) Ricsi kelta jellegű gitártémája nagyon adta magát az ötlethez. Tomi kint él Németországban, ahol egy szimfonikus zenekar szólistája, de a távolság a mai technikai lehetőségeknek köszönhetően egy pillanatig sem volt akadály. E-mailben megkapta a zenei alapot és másnap már küldte is vissza a kész verziót.
- Ez már a második Ossian kiadvány, amely igencsak rajongóbarát áron jelent meg, és az ez iránti érdeklődés húzta magával a előző lemezek eladásait is, hiszen azokat is „diszkont áron” lehet mostantól megvásárolni. Ezt kiadói ötletre léptétek meg, vagy a ti javasoltátok?
- Közös ötlet és döntés volt.
- Ez igen jó stratégiának tűnik, hiszen a megjelenés hetében a Mahasz Top 40 albumlistájára 18 Ossian lemez került! Gondolom, jó érzés, hogy a rajongóitok nagy része nem a fájlgyűjtők csoportjába tartozik, és nem a torrent shop-ban „vásárol”.
- Kimondottan büszkék vagyunk rájuk! Egyébként most vannak a ballagások és már kaptunk olyan képeket, ahol az új album szövegeiből használtak fel idézeteket a tablókra. Ennél nagyobb elismerés nem létezik számomra.
- Ahogy a lemez előszavában te is leírtad az Ossian nem egy nosztalgia zenekar, hanem évről-évre új dalokkal előrukkoló, és azokból többet is magabiztosan az aktuális koncertprogramba be is építő csapat vagytok. Most is ugyanolyan örömet, megelégedettséget jelent egy-egy jól sikerült szám megírása, rögzítése mint régebben?
- Nyilvánvaló, hogy azt az elsöprő izgalmat már soha nem fogom érezni, mint amikor 1988 nyarán egy körúti lemezbolt kirakatában először megláttam az Acélszív borítóját, de még mindig totálisan feldob, ha egy-egy ötletből kialakul egy dal, egy füzetbe leírt gondolatból egy dalszöveg és ezek másoknak is örömet okoznak. Én megmaradtam zenerajongónak és bár hallom a technikai megvalósításokat is, még mindig a dalok hangulata fontos számomra.
- Arról mi a véleményed, hogy a dalszövegeid kivétel nélkül mindig betalálnak a közönségnél? Ennyire egy hullámhosszon vagy velük vagy ez egy szerencsés egybeesés, hogy a nagy többséget is azok a gondolatok, érzések foglalkoztatják, mint téged, ráadásul még a megfogalmazás is szimpatikus a hallgatók számára?
- Szerintem egyszerűen csak arról van szó, hogy ugyanazok a dolgok foglalkoztatnak engem is, mint rengeteg más embert, és ami a legfontosabb, hogy ugyanabból a látószögből. Én úgy gondolom, hogy aki magasan hordja az orrát, egyfelől sokkal könnyebben orra bukik, másrészt, kezdi a világot egy teljesen hamis irányból nézni. Emberi dolgokról csak akkor lehet hitelesen írni, ha megmaradsz embernek.
- Az utóbbi lemeznél, lemezeknél azt nyilatkoztad, hogy azért nem készül „rendes” videó egy-egy számhoz, mert nem kaptok olyan szinopszist, ami nektek megfelelő lenne. Azonban úgy látszik, most megtaláltátok az embereteket, mert úgy tudom, hogy a két, igen jól sikerült és látványos szöveges klip után terv szintjén már létezik egy imidzs, tehát szereplős videó elkészítése is. Ez igaz?
- Igen, vannak tervek, csak technikai okok miatt nagyon elcsúszott időben a megvalósítás.
- Két kérdés erejéig személyeskednék is egy kicsit, ha nem gond. A HammerWorld hasábjain a lemez számait tételesen is bemutató mondataidban egy dal kapcsán felmerült Eckhart Tolle neve is. Hobbidat, a makettezést már mi is alaposan bemutattuk, és az is köztudott, hogy több ezer darabos CD gyűjteményed van, viszont egy kicsit a könyvespolcodon is szétnézhetnénk? Milyen témájú kötetek sorakoznak azon, az utóbbi időben milyen szerzők műveit olvasod?
- Nagyon sok történelmi tárgyú regény és főleg szakirodalom. Ezekből szinte kizárólag az angol hadtörténészek munkáit gyűjtöm, mert bennük van meg az a korrekt sportszellem, amely a tényeket, teljesítményt az ideológiától függetlenül is elismeri. Szokták mondani, hogy a „történelmet a győztesek írják utólag”, de én inkább az objektív igazságokra vagyok kíváncsi. Régebben nagyon szerettem az angol humort, például P.G. Wodehouse könyveit, ma már kicsit fárasztanak, ami viszont örök és megunhatatlan, azok Rejtő Jenő könyvei. (nevet) Krimi és thriller rengeteg van, Stephen King, Raymond Chandler, Ross McDonald, Ed McBain, Agatha Christie, Ruth Rendell és még sorolhatnám. Wass Albertet nagyon szeretem, a „Jönnek!” című írásától minden alkalommal meghatódom. Versesköteteim is vannak, a legnagyobb kedvencem Ady Endre.
- Egy interjúban burkoltan mintha úgy fogalmaztál volna, hogy vannak nem kimondottan az Ossian stílusához, zenei világához illő ötleteid, netán dalvázlataid is. Ezzel kapcsolatban még ne kíváncsiskodjunk, vagy van már olyan dolog, amit esetleg megosztasz az olvasókkal?
- Zenei jellegű kérdésekben nem lehetnek titkaim az Ossian közönsége előtt. (nevet) Valóban vannak ilyen jellegű dalok, amelyeket Ricsivel közösen írtunk, illetve írunk. Ezeket nem úgy kell elképzelni, hogy a bőrömből kibújva teljesen más gondolatokat és érzésvilágot képviselő szerzemények lennének, inkább a hangszerelések merészebbek. Az Ossian-nak van egy kialakult, karakteres hangzása, amelyet minden albumnál igyekszünk kicsit színesíteni, de itt merészebben kísérleteztünk. Ez egy izgalmas zenei kirándulás, egyenlőre a saját szórakoztatásunkra, aztán majd meglátjuk…
- Zárszóként, térjünk vissza a zenekarhoz. Mivel az interjú megjelenését megpróbáltuk a hivatalos lemezbemutató koncert dátumához közelíteni, ezért adja magát a kérdés, hogy milyen programmal készültök az estére? Azt eldöntöttétek már, hogy az új dalok közül mennyit és pontosan melyeket mutatjátok be vagy ez maradjon meglepetés? Az év folyamán nem is tervezitek egy kimondottan a 30. születésnapot megünneplő buli megszervezését?
- Ez egytől-egyig mind olyan téma, amelyek megválaszolása maradjon inkább meglepetés. (nevet) Én elvagyok ezzel a mai internet-világgal, egy csomó hasznos információt lehet villámgyorsan megszerezni, de az egy kicsit illúzióromboló, hogy mindenről mindent azonnal tudni lehet és ez mindenfajta alkotó tevékenység varázsát alaposan csorbítja, legalábbis számomra. Kell néha egy kis misztikum!