24 évesen lett az ország legfiatalabb polgármestere tavaly októberben Mikola Gergely, aki egy jól sikerült helyi kampánnyal simán legyőzte fideszes elődjét Encsen. A Miskolctól 40 km-re északkeletre fekvő 6200 lelkes városban is hasonló társadalmi, szociális, munkaügyi és egyéb problémákkal kell foglalkozni, mint a térség többi településén. A koronavírus-járvány nyomán megjelenő válsághelyzet pedig még nehezebb kihívások elé állítja a polgármestert, aki úgy látja, hogy fiatal kora előny lehet a munkában és a kommunikációban.
Milyen nehézségekkel kell megküzdeni Encsen a járvány idején?
A humánjárvány és a veszélyhelyzet minden településvezetőt kihívások elé állít, hiszen az elmúlt évtizedekben ehhez hasonló eseményekkel nem találkoztunk. Hiába vagyunk 220 kilométerre a fővárostól, mi is benne vagyunk a vérkeringésben, így könnyen megtörténhetett volna az, hogy a vírus megjelenik térségünkben. Sokat segítettek ennek elkerülésében a kormány és az önkormányzat rendelkezései, valamint a lakosság hozzáállása is. Március végén mi már bevezettük a kötelező maszkhordást, és egyéb, a járvány megelőzésével kapcsolatos szabályokat hoztunk meg. A településünkön leginkább a szolgáltatások vannak előtérben, mint térségi központ, így bizonyos üzlettípusok bezárását a tulajdonosok, a munkavállalók és a vásárlók is negatívumként élték meg. Az intézményeink, a nevelési- és oktatási intézmények bezárása anyagilag is megterheli az önkormányzatot, sajnos több tervezett fejlesztést nem tudunk elkezdeni időben.
A járvány nyomán megjelenő munkanélküliség, a munkahelyek elvesztése ott milyen formában jelenhet meg?
Az önkormányzatunkhoz kapcsolódó intézményeiknél, cégjeinknél szerencsére még nem kellett senkinek felmondanunk a veszélyhelyzetben, ezt szeretnénk továbbra is tartani, amiben a kormánynak is szerepe lehet. Fontos lesz a költségvetés újratervezésénél, hogy a kötelező feladatok ellátására kapott feladatalapú normatíváinkat a veszélyhelyzet alatt ne az általánosan használt, hanem az eddigiektől eltérően, akár előző éves átlagot is figyelembe véve állapítsa meg, mint például a közétkeztetésben járó összegeket. A városban tudomásom szerint nem indult el leépítési hullám, azonban többen vesztették el eddigi munkahelyüket. Ilyen esetekben mi is próbálunk segíteni, például olyan határozatot hoztam, hogy aki szociális bérlakásban lakik, és a veszélyhelyzet kihirdetése óta a humánjárvány gazdasági következményei miatt vesztette el a munkáját, annak a veszélyhelyzet végéig, de legkésőbb december 31-ig 50%-os fizetési halasztást adunk, amit a következő éven kell 12 havi részletekben befizetnie.
Hogyan érinti városát a kormányzati elvonás és a segítségnyújtás elmulasztása?
A gépjárműadó nálunk maradó összegének elvétele rosszul érinti a várost, de ha egyszeri intézkedésnek vesszük, van benne ráció. Egy több mint húszezer milliárd forint bevétellel tervező költségvetésben nem áll rendelkezésre január elsejétől az egész keret, ennek a nagy része adók és befizetések útján kerül be az államháztartásba. Egy veszélyhelyzet során azonnal, akár 1-2 munkanapon belül rendelkezésre álló forrás alkalmazása nem az ördögtől való, és nem minden esetben probléma, ha az önkormányzatok – remélve, csak ideiglenesen – kiveszik a részüket a védekezés költségeiből. Természetesen más kérdéskör ennek a pénzügyi keretnek az átlátható és valóban értékes elköltése. Abban sajnos nem bízom, hogy az ebben az időszakban elvont gépjárműadót jóváírják az önkormányzatoknak, de abban igen, hogy nem véglegesen vették el tőlünk. Talán egyszer megoldható ennek a hiánynak a foltozása, de hosszútávon nálunk is óriási problémát jelentene a hiánya. Ha úgy vesszük, az önkormányzatunk éves saját bevétele nem éri el a kétszáz millió forintot, az elvont gépjárműadó körülbelül a 8%-át teszi ki. Mivel nincsen több százmillió forintot helyi iparűzési adóba befizető cégjeink, így a fejlesztéseinket nem tudjuk saját erővel megoldani, a legtöbb saját bevételünk felhasználás szempontjából kötelező, vagy vállalt feladatok finanszírozására fordítódik. És ahogy említettem, a feladatalapú támogatások (normatívák) eddigi szabályok szerinti kiszámolása akár nálunk is olyan hiányt okozhat, ami munkahelyeket szüntethet meg.
A kampányban is kiemelték a fiatal korát. 24 évesen választották meg, és ezzel ön lett az egyik legfiatalabb polgármester az országban. Ez előny, vagy lehet akár hátrány is amikor Encs fejlesztéséről kell tárgyalni?
Abban a fél évben, amit a tisztségemben töltöttem, nem éreztem hátrányát a fiatal koromnak. Előnye is leginkább a jelenleg még kifogyhatatlannak tűnő energiámban látszik meg, illetve a fiatalosabb kommunikációban.
Mennyire téma Encsen a napi politika? Eljutnak az ott élőkhöz azok a kérdések, amiket a parlamentben vagy máshol tárgyalnak a pártok képviselői, vagy inkább az ottani problémákról beszélnek egymással?
A választópolgárok egy része foglalkozik a napi politikával, de ez szerencsére nem mondható el a városvezetésről, a testületről. Én úgy érzem, pártszimpátiától függetlenül együtt tudunk dolgozni a város érdekében, a legtöbb várossal ellentétben nincsenek politikai csatározások, amelyet szeretnék én is megőrizni, mint egy olyan bástya, amiben valóban felülkerekedik a lakosok érdeke a pártérdekeknél. Szívesen fogadom például a Jobbik Szeretetszolgálat Alapítvány felajánlásait, mint például most télen, amikor 16 helyi családot segítettek tüzelővel, s ugyan úgy partneri kezet nyújtok a kormánypárti országgyűlési képviselőnknek, aki próbálja a város leginkább égető problémáját, az autópályához kapcsolódó zajvédő fal építését megoldani. Aki benne van a napi politikában, furcsának tűnhet, de szerintem önkormányzati szinten ez lenne a természetes. Kezeljük egymást emberként, és vegyük észre, hogy ha vitákkal is, de egy hátrányos helyzetű mikrotérségben csak együtt tudunk előrelépni.
Az ELTE-n földrajz szakon terület és településfejlesztőként végzett tavaly nyáron. Ezt a tudást miként lehet felhasználni a város irányításánál?
A tanulmányaimból eredő tudásomat nap mint nap tudom kamatoztatni, leginkább, hogy műszakibb szemléletű polgármester vagyok, így próbálok a Műszaki Osztályunk munkájában is minél többet részt venni, hogy a városnak megfelelő döntések szülessenek. Sok elméleti tudást át lehet ültetni a gyakorlatban, és sajnos esetenként kiderül az is, hogy egy-egy probléma kezeléséhez teljesen más irányt kell választani, mint az egyetemen tanultak.
Mekkora változást hozott az életébe, hogy polgármester lett?
A tanulmányaimat Budapesten folytattam, júliusban végeztem, az elmúlt öt évben emiatt távolabb voltam a településemtől. Hazaköltözésemmel a város vezetője lettem, ami valóban óriási változást hozott, a mindennapi életvitelemben is. Remélem, a személyiségem eddig nem változott, és azt is remélem, hogy öt, vagy tizenöt év polgármesteri tevékenység után sem fog.