Lapunk írta meg először, hogy az Orbán-kormánynak még úgyis megéri termőföldhöz (földalapú támogatásokhoz) juttatni a haveri kört, hogy
közben megkockáztatja a külföldi, azaz tagállami állampolgárságú "földművesek" licitálásokon való részvételét.
Még arra is ügyeltek, hogy mindez teljesen törvényes legyen, sőt még az EU-s szabályoknak is megfeleljen; a licitek előtti utolsó pillanatban, sunnyogva módosították a vonatkozó törvényt, és a feltételek közül kivették a magyar állampolgár kitételt.
Csakhogy a kormány elképzelése nem maradt titokban, és így már Lázár János is kénytelen volt elismerni, hogy
a Fidesz hazudott akkor, amikor azt ígérte, hogy amíg a párt hatalmon lesz, külföldi nem vehet magyar termőföldet;
jelen pillanatban több mint 200 tagállami állampolgár minden további nélkül vásárolhat a nemzeti örökségünkből.
Kamu.
A mindössze másfél hete tartó földlicitek egyébiránt tökéletesen rámutattak arra, hogy a magyar családi gazdálkodóknak nincs túl sok esélye azokra a földekre licitálni, amelyet
a spekulánsok, oligarchák vagy épp a külföldiek kiszemeltek,
azon egyszerű oknál fogva, hogy nem tudnak annyi pénzt letenni az asztalra, amennyivel versenybe szállnának.
Ezt jelzi az is, hogy miközben az Orbán-kormány a gazdák földéhségével magyarázta a közösségi vagyon elkótyavetyélését,
nincs tolongás a liciteken.
Bár sokan állították, hogy nem érdekli a földvásárlás a nem magyar állampolgárságú földműveseket, tegnap megtört a jég:
az illető külföldi 167 millió forintot fizetett egy olyan területért, amelyet jelenleg a Mezort-csoporthoz tartozó Lajta-Hanság Zrt. bérel az államtól 2051-ig
- írta az mno.hu. A Hír TV információi szerint a múlt héten indult liciteken eddig ez a legnagyobb földterület, amely hivatalosan is külföldi tulajdonba került.
Az már csak hab a tortán,
hogy Győrffy Balázs, az agrárkamara fideszes elnöke, kormánypárti honatya továbbra sem tett le arról, hogy az új tulajdonosok megemelhessék a bérleti díjakat (Lex Simicska). Azonban, ha a kedden benyújtott módosítóját elfogadja a parlament, hosszú-hosszú pereskedésekre lehet számítani bérlő és tulajdonos között.
A javaslat többek között biztosítaná a szerződés felmondásának jogát, ha a szakértő által meghatározott piaci haszonbérleti díj mértéke a szerződésben szereplő összegtől legalább 20 százalékkal eltér. Átmeneti rendelkezése pedig meghatározná, hogy a korábban kötött haszonbérleti szerződések esetében miként lehet alkalmazni a díjmódosítási lehetőséget.