Erről a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki elnöke, aki az RMDSZ elöltlistáján szerzett parlamenti mandátumot és az RMDSZ képviselőházi frakciójának tagja, közleményben tájékoztatta a sajtót.
A politikus a Székelyföld Autonómia Statútumát abban a formában terjesztette a parlament elé, ahogyan azt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kidolgozta és elfogadta.
"Bízom abban, hogy ez nemcsak annyit fog jelenteni, hogy Székelyföld autonómiájának ügye a román parlament elé kerül, hanem lehetőségként szolgál majd arra nézve, hogy egy érvek mentén történő párbeszéd nyomán a többségi nemzet is elismerje és elfogadja a teljes nemzeti szabadsághoz való jogunkat"
- írta a statútum beterjesztését hírül adó közleményében az MPP politikusa.
Kifejezte meggyőződését, hogy a székelységet megilleti az önrendelkezés joga, annak gyakorlására ígéretet kapott az 1918. december 1-jén elfogadott Gyulafehérvári Nyilatkozatban is, és ennek a közösségi akaratnak a megjelenítésére minden alkalmat meg kell ragadniuk a székelység választott képviselőinek.
Kulcsár-Terza József az MTI-nek telefonon nyilatkozva azt mondta: becsületbeli kérdésként kezeli az ügyet.
"A Székely Nemzeti Tanácsnak tagja vagyok, úgy gondolom, ezt be kellett nyújtani, és mikor kérnénk számon a gyulafehérvári ígéreteket, ha nem most, a centenárium éve előtt?"
- tette fel a költői kérdést a képviselő, kifejezve reményét, hogy - a korábbi alkalmaktól eltérően - a bukaresti parlament ezúttal nem fogja érdemi vita nélkül elvetni a tervezetet.
Arra a kérdésre, hogy megpróbálta-e meggyőzni párttársát, Biró Zsolt MPP-elnököt vagy az RMDSZ-frakció többi tagját, hogy ők is aláírják a törvényjavaslatot, Kulcsár-Terza József azt mondta: egyeztetett frakciótársaival, elmondta nekik, miért tartja szükségesnek a tervezet előterjesztését, de szerinte
nem őt kell kérdeni arról, miért egyedül az ő aláírása szerepel az iktatott törvénytervezeten.
Az időzítés tekintetében Kulcsár-Terza József elmagyarázta: a parlamenti munka során mindig adódnak más szempontok, amelyek szintén fontosak a magyarság számára - mint az anyanyelv-használati küszöb módosításáról szóló kezdeményezés vagy a marosvásárhelyi katolikus iskola ügye - és ezek miatt várt az ülésszak végéig.
A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó statútumáról először 2004-ben, majd egy módosított tervezetről 2012-ben rendeztek szavazást a román parlamentben. A tervezeteket, amelyeket akkor az RMDSZ néhány törvényhozója kezdeményezett,
mindkét esetben érdemi vita, egyetlen román támogató voks nélkül vetették el.
A 2014-es elnökválasztási kampány előtt az RMDSZ kezdeményezett közvitát a szövetség szakértői által kidolgozott, a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetről,
amelyet azonban azóta sem terjesztett a parlament elé.
A székely autonómiának nem csak a jövőre száz éve betartatlan, de legalább agyonünnepeltetett Gyulafehérvári Nyilatkozat ad aktualitást - hanem a 2018-as román költségvetés is. Az Erdélyi Magyar Néppárt közleményben ítélte el, de még Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor is keserűen jegyezte meg a napokban, hogy
"Az egyik nagy problémája a jövő esztendei költségvetés-tervezetnek, hogy teljesen kihagyja a Székelyföldet a fejlesztésekből”
Évtizedek óta fellángoló vita, hogy Erdély és Székelyföld a közúti és egyéb infrastrukturális beruházások terén a központi büdzsébe befizetett adójánál sokkal kisebb mértékben részesül.
Az autonómiát elviekben a magyar kormány is támogatja, ám érdemben az elmúlt nyolc esztendőben sem történt előrelépés az ügyben. Augusztusban Vona Gábor bejelentette: ha jövőre Jobbik-kormány alakul, annak
egyik legfontosabb célkitűzése az elszakított magyar közösségek önrendelkezésének kivívása lesz.
Igazi autonómiaharcot ígért be Vona Gábor 2018 utánra
Vona Gábor egy 2018-ban felálló Jobbik-kormány kapcsán tette meg újabb vállalását. A tizedik ilyen pont a határon túli magyarság önrendelkezési törekvéseinek újraalapozását jelenti, avagy a Jobbik hivatalosan is felvállalta, hogy minden korábbinál komolyabb eszközökkel harcolná ki az autonómiákat. A Fidesz kihívópártjának miniszterelnök-jelöltje azt mondta, az önrendelkezés kiharcolása nem egy XX.
A pártelnök elismerte, hogy a szocialista-liberális kormányokhoz képest az Orbán-kormány valóban előrelépést jelentett e téren, ez még mindig kevés, és rendszerszinten nem történt fejlődés, avagy áttörés a nemzetpolitikában. Vona Gábor szerint az a probléma, hogy
a kormány a határon túli magyarságnak nagy ígéreteket tesz, de a politikai tárgyalásokon, kétoldalú üléseken már elhagyják az önrendelkezési kérdéseket.
Hozzátette: az autonómia nem csak helyi, de európai ügy is– a térségben meg kell értenie mindenkinek, hogy csak „nagy történelmi igazságtételekkel” lehet a régiót erősíteni.