Erdélyben is csúcsra járatja a Fidesz a pártállami médiát

Az 50-es éveket idéző módszerek azonban nem állnak meg az országhatároknál.

Szávay István kedden Facebook-bejegyzésében tudatta, hogy az Erdélyi Napló vélhetően tulajdonosi nyomásra letiltotta a Székely Szabadság Napja alkalmából készült interjúját. A Jobbik alelnöke felháborítónak tartja, hogy a lapot kiadó Udvarhelyi Híradó Kft. „ugyanazt a gyalázatot műveli közszolgálatiság és hiteles tájékoztatás címén, mint itthon a királyi tévék és rádiók”.

A szóban forgó interjúban (amely egyébként elolvasható a képviselő honlapján) olyan témákról esik szó, mint a Romániából való kitiltás, valamint a Székely Szabadság Napja és a székelyföldi autonómiaküzdelem. Első olvasásra semmi karcos téma, ami vállalhatatlan lenne egy erdélyi sajtótermék számára, a jobbikos képviselő még azt a magas labdát sem csapta le, hogy az általa az elmúlt években sokszor ostorozott „impotens diplomáciát” tegye felelőssé a román túlkapásért.

Jóllehet, ez nem is lenne tanácsos, az Erdélyi Napló ugyanis – csakúgy, mint Székelyföld és a Partium szinte összes sajtóterméke – évek óta erős fideszes tulajdonosi befolyás alatt áll. 2011-ben a Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért alapítvány 90 százalékos többségi tulajdont szerzett az Udvarhelyi Híradó Kft.-ben, amely négy regionális lap –az Udvarhelyi Híradó, a Csíki Hírlap, a Vásárhelyi Hírlap, a Gyergyói Hírlap – kiadója, illetve a Szekelyhon.ro hírportál működtetője. Az Udvarhelyi Híradó Kft. közleményben jelentette be a tulajdonosváltást, a közvélemény akkor találkozott először az alapítvány nevével.

Büszkén vállalt párthűség

De mit is kell tudni erről a rejtélyes alapítványról és a holdudvaráról? Először is azt, hogy a kormányváltás után, 2010 végén jegyezték be. Másodszor, hogy tagjai szinte egytől egyig fideszes kötődésűek. A kuratórium elnöke, Korda Éva Judit 2005-2007 között a Hír TV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt. vezérigazgatója volt, ugyanitt töltötte be a műsorokért felelős vezérigazgatói tisztséget 2004-től Gajdics Ottó kuratóriumi tag, a Lánchíd Rádió ügyvezető-főszerkesztője, aki az ominózus G-nap után pártolt el Simicskától, és aki párthűségét büszkén vállalja. Szintén a Hír Tv-ből érkezett Gyurity Mónika, aki az Orbán-Simicska háború kirobbanásáig a vezérigazgató-helyettesi posztot látta el, 2015 májusa óta pedig az MTVA programigazgatója. A kuratórium tagja még Németh Zsolt volt fideszes külügyi államtitkár bizalmasa és szomszédja, Nagy Szabolcs, akinek mutyigyanús erdélyi víz-, trafik- és földügyeiről az Átlátszó számolt be több alkalommal, valamint Demeter Szilárd, Tőkés László EP-képviselő volt nagyváradi irodavezetője, aki jelenleg a Századvég politikai elemzőközpontnál dolgozik.

Harmadszor, és ez a legfontosabb, hogy a szervezet megalakításától kezdve állami tulajdonban lévő cégek adományaiból működik, legfőbb támogatója például a Szerencsejáték Zrt. volt, amelynek köszönhetően az Alapítvány 2010. december 10-én 250 millió forintos támogatásban részesült, egy nappal azelőtt (!), hogy hivatalosan a bíróság bejegyezte volna. 2011 nyarán az LMP közleményben hívta fel a figyelmet a szokatlan eljárásra, valamint arra a beszédes tényre, hogy Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért alapítvány ugyanarra az Üllői úti címre van bejegyezve, ahová a Magyar Nemzet, a ClassFM és a Lánchíd Rádió is.

Az Alapítvány pénzügyi beszámolója szerint a 2015-ös évben 460 millió forint adományban részesült többek között a Paksi Atomerőmű Zrt-től, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt-től és a Diákhitel Zrt-től.

Erdélyben is „Csak a Fidesz”

A Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért alapítvány tehát nem más, mint a Fidesz erdélyi bebetonozásának stróman média fedőszerve, amelynek zavartalan működését az állami „ráhatás” garantálja a fent említett cégekben.

Mindebből maguk az érintettek sem csinálnak nagy titkot, Székely Róbert, az Udvarhelyi Híradó Kft. ügyvezető igazgatója az Új Magyar Szónak 2011-ben kifejtette, a szervezet egyik „alapembere” Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet napilap akkori igazgató-főszerkesztője. Az őrségváltás egyébként gyorsan lezajlott, még ebben az évben az Alapítvány felvásárolta a kolozsvári szerkesztésű Krónikát és Erdélyi Naplót, amelyek kiadója szintén az Udvarhelyi Híradó Kft lett. 2015-ben Simicska feladta erdélyi média érdekeltségeit, így jelenleg semmi nem állhat útjába a Habony-művek szellemi környezetszennyezésének.

A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy ha valaki Erdélyben olyan dolgot képvisel, olyan ügyben nyilvánul meg, amely nem tetszik a Fidesznek, akkor esélye sincs eljutnia a széles nyilvánossághoz. Korábban egyébként pont ez a gyakorlat volt az erdélyi jobboldali újságírók egyik legtöbbet hangoztatott kifogása az RMDSZ-es függőségben tartott lapokkal szemben. Az elmúlt évek tapasztalata szerint azonban úgy látszik, csak a megrendelő változott, a módszerei nem.

Pedig a minőségi változásban sokan reménykedtek. Az erdélyi sajtóviszonyokra rálátó ittHON.ma publicistája 2014-ben úgy fogalmazott: „A jelenlegi állás szerint a menedzsment számára a szakmai munka, annak színvonala sokadrendű, ehelyett inkább kétes értékű vállalkozásokba fekteti a tulajdonos pénzét. Ha ez ellen nem képes, vagy nem akar tenni a tulajdonos, akkor az már az ő sara, bűne.”

(Az üggyel kapcsolatban megkerestük az Udvarhelyi Híradó Kft-t, de Szüszer-Nagy Róbert tartalomért felelős szerkesztőtől kérdéseinkre azt a választ kaptuk, hogy a „belső ügyeiket nem osztják meg senkivel”.)

Disclaimer: a Jobbik és az említett cég 2015 óta perben állnak egymással, miután az utóbbi a párt kampányanyagait az előzetes szerződés ellenére nem juttatta el az erdélyi választókhoz. A bizonyítási eljárás 2016. április 25-én veszi kezdetét.