Jóllehet Erdogan elnök korábban élesen kritizálta Irán közel-keleti politikáját, nehezményezve, hogy a síita muszlim perzsa állam Basar el-Aszad szír elnököt támogatja, Jemenben és Irakban pedig a síiták mellett áll ki, a tárgyalásokon a két ország vezetői a közös pontokra koncentráltak. Erdogan és Ruhani is leszögezte, hogy a vérontásnak véget kell vetni és ebben Törökország és Irán együtt fog működni.
A külpolitikai elképzelések közti különbségek dacára a két ország vezetői egyetértettek abban, hogy gazdasági és más területeken szorosabbra kell fűzni kapcsolataikat. Ennek jegyében nyolc megállapodást is aláírtak, melyek többek között a diplomáciai szakképzést, a találmányok szabadalmazását, a kiskereskedelmet, a családpolitikát, valamint az egészségügy területét érintették.
A török Daily Sabah publicistája fordulópontként értékeli a találkozót, hiszen Törökország, melyet az eddigi, Irán elleni szankciók kedvezőtlenül érintettek, most profitálhat a nemzetközi elszigeteltségből kitörő perzsa állammal való kapcsolatok erősödése által.