A javaslat már elfogadott 9 pontja között több jelentős változtatás szerepel, melyek közül egy európai demokráciában akár a legenyhébb is bőven kicsapná a biztosítékot.
A miniszterelnök összes hatáskörét a mindenkori köztársasági elnökre ruházzák át, akinek a jövőben államfő lesz a megnevezése. Az államfő jelöli ki és mentheti fel a minisztereket, ő bocsáthat ki törvényerejű rendeleteket, visszaküldheti a megszavazott törvényeket a parlamentnek átdolgozásra, valamint az alkotmánybíróságot a törvények felülvizsgálatára utasíthatja.
Az államfő-jelöltnek egyetemet végzett és legalább 40 éves török állampolgárnak kell lennie. A tisztség viselője annak ellenére megtarthatja párttagságát, hogy eddig köteles volt politikailag semleges maradni. Ezen felül az államfő nevezheti ki szinte a teljes alkotmánybíróságot.
Továbbá csökken a parlament kormány feletti ellenőrzése.
Oda lesznek az atatürki reformok
A kemalista ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) attól tart, hogy Törökország tekintélyelvű pártállammá válik, amelyet egyetlen ember tart az ellenőrzése alatt.
"Az állam egy politikai pártra zsugorodik, amely később állampártba fordul át. Ez veszélyes"
- mondta Deniz Baykal, a CHP egyik képviselője, aki elfogadhatatlannak tartja, hogy az alkotmánybírók többségét az államfő nevezheti ki és mentheti fel.
A szavazások csütörtök éjszakáig viszonylagos nyugalomban teltek, akkor azonban heves dulakodás alakult ki az ellenzéki és a kormánypárti képviselők között, még virágcserép is repült és egy AKP-s politikusnak betört az orra.
Az AKP, a legkisebb ellenzéki tömörülés, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) segítségével tervezi bevezetni, amely korábban jóváhagyta a tervezetet.