Eszkalációtól tart a németek fele az Oroszországot is elérő rakéták telepítése miatt

Eszkalációtól tart a németek fele az Oroszországot is elérő rakéták telepítése miatt

Ugyanakkor 47 százalékuk számít elrettentő hatásra a Putyin vezette országgal szemben, míg 45 százalék nem. Nemcsak Németországon, hanem a kancellár pártján belül is igen megosztó a kérdés.

A németek fele tart az Oroszországgal való konfliktus eszkalálódásától, ha Németországban nagy hatótávolságú amerikai rakétákat állomásoztatnak a Funke Mediengruppe lapcsoport újságjai számára készített felmérés szerint - számol be az MTI.

A Civey közvélemény-kutató intézet által augusztus 5. és 7. között mintegy ötezer 18 évesnél idősebb német állampolgár bevonásával készített felmérésben

arra a kérdésre, hogy eszkalációhoz vezetne-e egy ilyen lépés, a megkérdezettek 50 százaléka válaszolt igennel, míg 38 százalék nem így gondolja, 12 százalék pedig bizonytalan.

Az elrettentés és a megelőzés a telepítés fő célja

A Fehér Ház és a német kormány a júliusi NATO-csúcson jelentette be, hogy 2026-tól ismét Oroszország területét elérő fegyverrendszereket terveznek Németországban állomásoztatni. Például Tomahawk manőverező robotrepülőgépeket, SM-6 rakétákat és új hiperszonikus fegyvereket. Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár azzal érvelt, hogy

a fegyverrendszereket elrettentő céllal, a háború megelőzése érdekében telepítenék.

A felmérés szerint

a megkérdezettek 47 százaléka számít ilyen elrettentő hatásra a Vlagyimir Putyin vezette Oroszországgal szemben, 45 százalék viszont nem.

Nemcsak országon, hanem párton belül is megosztó a kérdés

A tervet bírálat érte a kormányzó Német Szociáldemokrata Párton belül is. Rolf Mützenich frakcióvezető szintén a katonai eszkaláció veszélyére figyelmeztetett.

A türingiai, szászországi és brandenburgi tartományi választások előtt a felmérés meglehetősen szkeptikusnak találta a tervvel szemben a keletnémeteket: a válaszadók mindössze 26 százaléka támogatja a telepítést, 60 százalékuk pedig ellenzi. A nyugati tartományokban jobban egyetértenek vele, 50 százalék támogatja és 36 százalék ellenzi a tervet.

(Címlapkép: Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatót tart a Köln–Bonn repülőtér nemzetközi repülőtéren a Nyugat és Oroszország között lezajlott fogolycserét követően 2024. augusztus elsején. MTI/EPA/DPA pool/Christoph Reichwein)