A rendezvénynek apropót szolgáltatott még a környezetvédelmi szervezet legújabb, Európa növényvédőszer-függősége című kiadványa is, a tudományos jelentést most mutatott be a nyilvánosság előtt a Greenpeace.
Veszélyben I.
Az előadók, dr. Rodics Katalin, agrárkampány-felelős, dr. Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ügyvezető igazgatója, illetőleg dr. Babocsay Gergely, a Magyar Természettudományi Múzeum herpetológusa, az MME Kétéltű-és Hüllővédelmi Szakosztályának elnöke azt mutatták be különböző példákon keresztül, hogy a nagy mennyiségű vegyszert felhasználó iparszerű mezőgazdaság csökkenti a biológiai sokféleséget, rugalmatlanná téve az agrártermelést is. Nyilvánvaló érdekünk, hogy átálljunk az ökogazdálkodásra."Muszáj szembeszállnunk az ipari mezőgazdasággal, ha meg akarjuk védeni az egészségünket, környezetünket"
– szögezte le Rodics Katalin, mert bizonyított, a biodiverzitás csökkenésének a legfontosabb okozója az ipari mezőgazdaság, a változások elérték a visszafordíthatatlanság határát. Reméljük, eljut ez az üzenet a döntéshozókig – osztotta meg reményeit a szakember.
Miközben a növények ásványi anyag tartalma csökken, rengeteg vegyszermaradvány mutatható ki az élelmiszerekben (gondoljunk csak a glifozátra). A legsúlyosabb egészségkárosító hatás a csecsemőket éri, ők a zöldségeken keresztül, a testtömegükhöz viszonyítva óriási mennyiségű vegyszer jut a szervezetükbe – magyarázta.
A talaj nem kosz a ruhánkon, vagy cipőnkön, milliárdnyi létforma alkotja a humuszt, azonban a vegyszerezéssel a talaj termékenységét is tönkretesszük. Ez pedig egy újabb ördögi kört jelent, hiszen így még több műtrágyát használunk, még nagyobb pusztítást eredményezve.
Rodics Katalin elmondta, hogy a klímánkat szélsőségessé tevő üvegházhatás 50 százalékáért is az iparszerű mezőgazdasági termelés a felelős; ideszámítva a több ezer kilométeres utaztatást és az erdőirtásokat is. Az ökológiai termelés ennyivel kevesebb terhelést jelenthetne a környezetre, állapította meg az agrárkampány-felelős.
Az állatvilágra mért hatások kapcsán elmondta, hogy a vegyszeres gazdálkodás megváltoztatta a vadon élő fajok életkörülményeit, a beporzó rovarok számának drasztikus csökkenése is a vegyszerek miatt következett be, ami az élelmiszer-előállításunkat is veszélyezteti. Az alapvető ökológiai folyamatokat csak egy jól működő, egészséges rendszer tudja fenntartani, a növényvédő-szerek azonban nem tudnak különbséget tenni barát és ellenség között, így nem csak a kártevőket pusztítják, hanem a hasznos élőlényeket is.
Hogyan teszi tönkre környezetünket az iparszerű mezőgazdaság? (balról: Babocsay Gergerly, Rodics Katalin, Halmos Gergő és a házigazda Tömöri Balázs)
Rodics Katalin véleménye szerint az Európai Unió szabályozási hiányosságai miatt az EU nem képes megelőzni a növényvédő-szerek pusztító hatását, és nem tudja megvédeni környezetünket. Ennek egyik példája, hogy általában csak hatóanyagot vizsgálnak a hatóságok, azonban a szerek már egyfajta koktélként működnek, több -féle összetevővel, amely miatt egészen más lehet a természetre mért hatás.
Az utóbbi években egész Európában rohamosan nőtt a növényvédő szerek használata. Egy átlagos németországi almaültetvényt például harmincnégyszer permeteznek le egyetlen tenyészidőszakban.
A megoldás az ökológiai mezőgazdaságra való átállás lenne – mutatott rá az agrárszakember. „A mezőgazdasági sokszínűségre kell támaszkodnunk. Átgondolt vetésforgó, pillangósok ültetése, talajvédelem, a helyi viszonyok figyelembevétele mind-mind segítségünkre lehet” (emlékezetes, lapunk Kishantosról szóló riportsorozatában is foglalkoztunk a természet erőire alapuló mezőgazdasági termeléssel. Akkor megállapítottuk: ez egy működő modell). A sokszínű agrárium rugalmasságot is biztosíthat nekünk a szélsőséges időjárás okozta behatásokkal szemben.
Ezzel szemben jelenleg a nagyüzemi állattartásnak termelünk takarmányt, vagy pedig energianövények szorítják ki az élelmiszer-termelésre alkalmas területekről a haszonnövény-kultúrákat.
„Meggyőződésünk, hogy nem az új növényvédő szerek fejlesztése a megoldás, hanem az ökológiai gazdálkodásra való átállás. Ahhoz azonban, hogy a jelenlegi, iparszerű mezőgazdaság elmozduljon ebbe az irányba, jelentős politikai és pénzügyi támogatásra van szükség”
– mondta Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampányosa.
Halmos Gergő szerint kulcskérdés a hazai és európai madárvédelemben, hogy el tudjuk-e érni a mezőgazdaság átalakítását. Hosszú ideje vannak arról tapasztalatok, hogy az intenzív mezőgazdasági termelésnek milyen káros hatása van a madárállományra. A 80-as évek, az uniós agrártámogatások bevezetése óta a mezőgazdasági területeken élő madárpopuláció 40 százaléka tűnt el (ez körülbelül 420 millió egyed), míg az erdei fajok állománya növekvő tendenciát mutat.
Magyarországon is kimutatható ez a folyamat, az 1990-es évek végétől vizsgálva, az erdei élőhellyel rendelkező fajok populációja nő, míg a magevő szántóföldi madárfajok 25-30 százalékos egyedszám csökkenést mutatnak.
"Elkövettük ugyanazokat a hibákat, amelyet két évtizeddel korábban Nyugat-Európában",
magyarázta az MME ügyvezető igazgatója.
Az iparszerű mezőgazdaság legtöbb esetben nem közvetlen módon pusztít, hanem például a madarak táplálkozásában áll be változás, vagy az élőhelyük alakul át. Fontos felismerni azt, hogy a negatív élőhelyi változások - a beporzórovar-fajok és a termésátlagok csökkenésével vagy a talaj kimerülésével már középtávon is veszélyeztethetik az emberi társadalom életminőségét is.
Ugyanakkor az adatok elemzése azt is kimutatta, hogy az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG) által érintett hazai mezőgazdasági területeken a madárállományok csökkenése kisebb mértékű. Azaz az AKG és különösen a Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) természetkímélő gazdálkodási elvárásai pozitív hatást gyakorolnak a szántók és gyepek biológiai sokféleségére.
Halmos Gergő emlékeztetett, növényvédő-szereket használnak arra is, hogy szándékosan pusztítsák az élővilágot, utalva a hazánkban is tapasztalt ragadozómadár-mérgezésekre.
Babocsay Gergely a kétéltűek és hüllők kapcsán elmondta, bár az átlagember számára talán elhanyagolhatónak tűnik a jelenlétük, de az ökoszisztémák nem lehetnek meg ezen állatok nélkül, akikre szintén komoly veszélyt jelent a nagyfokú vegyszerhasználat. Jelentős biomasszát biztosítanak a madarak számára, miközben természetes ellenségei a különböző kártevőknek.
A hazánkra egyre inkább jellemző intenzív termelésű szántóföldek azonban teljes egészében lenullázzák az élőhelyüket, ezeken a földeken nem tudnak megélni a hüllők és a kétéltűek, magyarázta a herpetológus.
Veszélyben II.
Összefoglalva tehát, a vegyszerek és vegyszermaradványok megjelennek a táplálékunkban; tönkreteszik a talajt, a vizeinket és a levegőt; veszélyeztetnek számos létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatást, mint amilyen például a beporzás, a vizek természetes tisztulása, vagy a talaj termőképessége. Ráadásul nem csak ott szennyeznek, ahol használják őket. A növényvédő-szerek a szél és a víz útján hatalmas távolságokra eljutnak.